„Növekvő igények, csökkenő készletek” summázással az Európai Parlament már 2008-ban arra figyelmeztetett, hogy a világ élelmiszerkészletei eddig soha nem látott alacsony szintre csökkentek, az élelmiszerárak pedig majdnem megkétszereződtek, a zöld forradalom óta a mezőgazdasági termelékenység jelentősen visszaesett. Ez a jelenség azóta sem szűnt meg, mára pedig óriási mértékben felerősödött, olyannyira, hogy az ENSZ szerint nem volt ilyen élelmiszerválság a II. világháború óta.

Napraforgó, búza, árpa

Aztán az idei évben ez az egész folyamat felgyorsult, mert élelmiszer-ellátottság tekintetében (is) nagy hátrányokkal indult az év az orosz-ukrán konfliktus miatt. Oroszország és Ukrajna közösen a nemzetközi búza- és árpaexport 30 százalékát adják, a kukorica 20 százaléka származik ebből a két országból és a napraforgóexport 80 százaléka. Ukrajna a világ első számú napraforgó-termesztője, északi szomszédunk gyakorlatilag nem más, mint egy összefüggő napraforgómező. Tizenegymillió tonna napraforgót állítanak elő évente, de a jobb években még ennél is magasabb a termésátlag. Oroszország évente tízmillió tonna napraforgót visz piacra. A világ 50 országában a búzafogyasztás legalább 30 százaléka Oroszországtól és Ukrajnától függ, különösen Észak-Afrikában, Ázsiában és a Közel-Keleten. És erre nem lehet ráfogni azt, hogy messze vannak, minket az ő fogyasztásuk úgysem érint, mert ha világméretű kiesés van, az igény olyan kicsi országokból is leszippantja a felhozatalt, mint Románia. Ha nagy az igény valamire, az megdrágul, és ha megdrágul, akkor mindenütt megdrágul. Ha a háború miatt kiesik az idei orosz és ukrán termés a piacokról, az fokozott hiányt eredményez majd, mert az elmúlt két évtizedben a gabona világszintű kereskedelme megkétszereződött, nagyrészt az oroszországi és ukrajnai export jelentős növekedése miatt.

Drágulások évek óta

2020 áprilisa és 2021 decembere között a búza és a kukorica 80 százalékkal drágult. Az idei év elejéhez képest mára pedig ismét megugrottak az árak, a búzánál 42 százalékkal, a kukoricánál 27 százalékkal. Hétről hétre drágul a kenyér, csúcson az üzemanyag- és az energiaár, aranyárban adják a műtrágyát és a talajfertőtlenítőket, következik a drágulás a takarmányárakban, ami fel fogja vetni a húsok, tejtermékek árait is. A globális élelmiszerhelyzetet az is súlyosbítja, hogy Oroszország és Ukrajna, valamint Fehéroroszország jelentős mennyiségben gyárt és exportál műtrágyát is, amelynek az ára a drága földgáz és szén miatt már a háború előtt is az egekbe szökött, s a drágulást a szankciók csak fokozták. A szinte megfizethetetlenül magas költségek világszerte arra kényszerítik a termelőket, hogy kevesebb műtrágyát használjanak és a szokásosnál kisebb területen vessenek — ami szintén csökkenti majd a terméskilátásokat, miközben az igények legalább ugyanazon a szinten maradnak, mint eddig.

Export-import

Oroszország már 2021-ben korlátozta a búzának az országból való kiszállítását, megadóztatta az exportot, hogy csillapítsa a belföldi hiányt, hatástalanítva a helyi árrobbanást. A tőzsdei adatok szerint március elején az Oroszországot elhagyó gabona mennyisége 60 százalékkal alacsonyabb volt az elmúlt év márciusában mértnél. Ukrajna gabonaexportjának 90 százaléka pedig hagyományosan a tengerentúlra irányul, amely szállítmányozás teljesen leállt, mert a hajózást leállították, és az összes ukrán kikötőt bezárták.

Tavaly a kínai kukoricaimport 30 százaléka Ukrajnából származott. Ukrajna búza- és kukoricaexportjának 40 százaléka Észak-Afrikába és a Közel-Keletre irányul, beleértve Egyiptomot, amely a világ legnagyobb importőre. Romániának tavaly ősszel sikerült megelőznie Oroszországot az egyiptomi piacra történő búzaértékesítésben. India az, amelyik leginkább pótolhatja az ukrán és orosz kiesést, az ázsiai ország máris illeszkedett az egyenletbe ezekben a nehéz időkben mint exportőr: egyre nagyobb mennyiségeket kezd Egyiptomba szállítani, és hasonló megállapodásokról tárgyal Kínával és Törökországgal. Az amerikaiak is spekulálhatnak ezen a gabonapiaci lehetőségen (bár most egyelőre az energia és a védelem területén teszik ezt, cseppfolyósított földgázt és F-35-ös katonai repülőgépeket szállítanak az európai szövetségeseknek). A nagy gabonaimportőrök, mint például Algéria, Jordánia és Marokkó, szintén teljesítőképes exportőröket keresnek Ukrajna és Oroszország helyett, hogy észszerű szinten tarthassák készleteiket.
Ilyen világméretű, országnyi népeket, kontinensnyi országokat és tízmillió tonnányi mennyiségeket érintő változások állnak a sarki kisboltban is tapasztalható élelmiszerár-emelkedések hátterében. Az élelmiszerek az utóbbi hetven évben soha nem volt drágábbak, mint most… Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szerint a modern történelem legkomolyabb élelmiszerválságán megyünk keresztül.