Az erdődi református közösség egybeforrasztása céljából szervezett szombaton jótékonysági bált az egyház, melynek bevételét — közel 3 és fél ezer lejt — építkezésre fordítják.

A közösségépítés volt az elsődleges célja az Erdődi Református Egyházközség által szervezett jótékonysági bálnak, melynek bevételét a megkezdett Drágffy Gáspár Egyháztörténeti Központ és Parókia építésére fordítják. A meglehetősen kis lélekszámú, körülbelül 150 főt számláló gyülekezetnek 240 éven át nem volt saját lelkésze (a szatmárhegyi papok teljesítettek itt szolgálatot), ezért parókia sem volt. Négy évvel ezelőtt azonban megváltozott a helyzet — Rácz Ervin személyében lett saját lelkipásztoruk, így az erdődi reformátusok nekikezdhettek az építkezésnek mind lelki értelemben, mind a gyakorlatban. A bálra egyébként körülbelül 120-an gyűltek össze, a tombolából és a téglajegyek eladásából pedig közel 3500 lej folyt be. Az est folyamán fellépett Erdőd és Magyargéres közös néptánccsoportja, mely főleg gyerekekből áll. Rácz Ervin szerint van ok a bizakodásra azt illetően, hogy az erdődi református közösség ismét megerősödik, mivel eléggé sok a fiatal közöttük. A lelkész csodálatos égi jelnek tekinti, hogy az elmúlt két évben egyetlen temetése sem volt Erdődön, ugyanakkor hatszor hívták keresztelni. „Mint élő kövek, épüljetek lelki házzá” — idézte Pál apostolt a lelkész a bált megnyitó beszédében, utalva arra, hogy a kis közösség épülni kíván lelkiekben, ugyanakkor a gyakorlatban is egy építkezésbe fogtak. A parókia pedig nem csak papi lakásként szolgál majd, de egyháztörténeti központként is működik, hisz Erdőd kulcsszerepet töltött be a reformációban. Itt szervezték ugyanis az első reformált Kárpát-medencei zsinatot 1481-ben, melyet az épülő központ névadójának választott Drágffy Gáspár védnöksége alatt tartottak. Rácz Ervin szerint ahogy a mohácsi vészt követően a magyarok az új hitben, a református vallásban találtak vigaszt, úgy kell megint isten felé fordulva újra rendszeres hitéletet élni Erdődön. Amint a tiszteletes elmondta: Drágffy Gáspár az erdődi várat építtető Drágffy Bertalan unokája és a mohácsi vészkor a magyar királyság második embereként a Mária-zászlót vivő, majd a csatában életét vesztett Drágffy János fia volt. Az első zsinatra, ahol 12 pontot fogadtak el, mellyel az új hit rendszerbe foglalását célozták, a híres erdődi református templomban került sor, mely a domb tetején található. Ezt azonban Károlyi Sándor a svábok betelepítésekor elvette tőlük, és átadta a katolikusoknak, a reformátusokat pedig tömegesen kitelepítette.

Babos Krisztina