Ma a Reformáció 500 rendezvénysorozat részeként a Szatmár-szamosnegyedi Református Egyházközségben letették az alapkövét az új óvodaépületnek, Vetésben pedig emlékkövet lepleztek le az Emlékezés és megújulás erdejében. A rendezvény holnap is folytatódik.

Ma kezdetét vette a Szatmári Református Egyházmegye által szervezett Megújulás — Együtt az egyházmegye című kétnapos rendezvénysorozat. 12 órától a szamosnegyedi református egyházközségben letették a magyar kormány támogatásával épülő Árva Bethlen Kata Református Óvoda és Napközi alapkövét. A Szatmárnémetiben működő öt református egyházközség közül most háromban, a Szamosnegyedben, a Németiben és Külteleken épül óvoda. A 2000-ben felavatott Árva Bethlen Kata Református Óvoda eddig úgynevezett rövid programú intézményként működött, a 2018 szeptemberére, körülbelül 70 millió forintos beruházással elkészülő új óvodaépülettel pedig már a délutáni időszakban, napközis rendszerben is fogadhatja a gyerekeket az intézmény.

Kis József, a Szatmári Református Egyházmegye főjegyzője Máté evangéliuma 9. részének 29. versét olvasta fel alapigeként: „Legyen a ti hitetek szerint!” Nagy öröm és nagy boldogság az, hogy Szatmárnémetiben három óvoda építését támogatja a magyar kormány. Egy olyan úton indulunk el, amelyen őseink már jártak. Ha megnézzük a száz-százhúsz évvel ezelőtti jegyzőkönyveket, azt tapasztalhatjuk, hogy abban az időben a legkisebb településeken is voltak óvodák, iskolák és volt kántortanító. Nem biztos, hogy volt temploma és lelkipásztora annak a közösségnek, de voltak oktatási intézményei. Abban az időben jól működött a református egyház iskolahálózata: hitre, fegyelemre, becsületre tudták ott nevelni a gyerekeket. Így nőttek fel közösségek és társadalmak. Ez a folyamat indult el, amióta a magyar kormány felvállalta a határon túli magyar oktatás támogatását. Nagyon sokan kérdezik, hogy miért kell annyi magyar óvoda, hiszen egyre kevesebb a gyerek, ráadásul nem is íratnak minden magyar gyereket szülei magyar tagozatra. A válasz a felolvasott igében van. Hinni kell abban, hogy a kegyelmes Isten elhozza a gyógyulást. Bogya Kis Ferenc, a Szamosnegyedi Református Egyházközség lelkipásztora történelmi pillanatnak nevezte az eseményt. A Reformáció 500 eseménysorozat keretében visszatekinthetnek az elmúlt tizenhét esztendőre, amikor az Árva Bethlen Kata Óvoda beindult, ami az egyházkerület első óvodái között alakult meg. Most előre tekintenek, hiszen biztató jelét látják annak, hogy egy egészen új épületbe költözhetnek be a gyerekek.

Dr. Grezsa István, a magyar kormány miniszteri biztosa elmondta, hogy egy alapkőletétel mindig valaminek a kezdete. Elpusztíthatatlan élni akarásunkat jelképezve építik ezeket az óvodákat. Az ötszáz éves reformáció idején nem csak a hit és az egyház újult meg, hanem megmaradt a magyar nemzet is. Minden alapkőletétel szól a hitről, arról a hitről is, hogy megmaradunk magyarnak, aminek születtünk. Szól a reményről, hogy az elvándorlás, az elfogyás ellenére az épülő óvodák megtelnek magyar gyerekekkel; és szól arról a szeretetről, hogy megvallhatjuk szeretetünket fajtánk iránt. Nemzetet építeni csak forró szívvel lehet — fogalmazott. Király Lajos, a Szatmári Református Egyházmegye esperese a gyermeket Isten adományának nevezte, de nevezzük vendégnek a háznál, az Úr követének, hitünk igazságának hordozójának. Gyakran éppen a lényegről feledkezünk meg, a gyermek iránti feltétlen empátiáról, az azonosuló szeretet keresztyéni kötelezettségéről, a nevelésnek arról a felelősségéről, ami talán a legbecsesebb adomány. Mit jelent ez a felelősség? Elsősorban azt, hogy sorsunk tükrébe nézve tudjunk azonosulni gyermekkorunkkal és akkori kívánságainkkal. Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere reformátusként jegyezte meg: csodálatos dolog úgy emlékezni az 500 éves reformációra, hogy egy óvoda alapkövét helyezhetik el. Ezzel azt üzenjük, hogy büszkék vagyunk a múltunkra, de fél szemmel már a jövő felé nézünk. A szatmárnémeti református magyaroknak van létjogosultságuk, van jövőjük ezen a helyen.

Kallós Zoltán főtanfelügyelő-helyettes egy személyes példával érzékeltette, hogy miért fontos nekünk, Szatmár megyei reformátusoknak itt összegyűlni. Egy olyan helyen nőtt fel tízéves koráig, ahol nem volt lehetőség arra, hogy magyar nyelven tanuljon, ezért a vallásos nevelése — ami kisgyerekkorában elkezdődött — édesanyja vallásosságának köszönhető. Nagyon örül annak, hogy az ő gyermeke egy oktatási intézményben szívhatja magába a vallásos nevelést és a magyarságtudatot. A tanfelügyelőség minden támogatást megad, hogy az épülő óvodában jó szakmai feltételek mellett működjön az oktatás, tette hozzá. Beszédet mondott még Farkas Zsolt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanácsosa és dr. Puskás Csaba, a Szatmári Református Egyházmegye főgondnoka. Bogya Kis Mária az óvoda tizenhét éves történetét ismertette. Énekelt az egyházközség vegyes és ifjúsági énekkara.

És látá Isten, hogy jó

„A csendnek is van hangja — ez a liget is ezt szolgálja. Itt megpihenhetünk, és elcsendesedve szemlélhetjük ezt a szép világot, amiben minden úgy van jól, ahogy van. A mi életünkben is jelentkezzen ez a természetesség, és érezzük azt: minden úgy van jól, ahogy van, ahogy Isten teremtette” — fogalmazott tegnap délután Máthé Róbert lelkipásztor Vetésben, az alig három hete elültetett száz hársfacsemete alkotta liget, az „Emlékezés és megújulás erdeje” előtt, ahol most már nemcsak a fák, de egy emlékkő is őrzi a reformáció 500. évfordulójának emlékét. Király Lajos esperes az évfordulós rendezvénysorozat harmadik eseményén a teremtés könyvét idézte — annak is a harmadik napját, amikor azt mondta Isten: 'Hajtson a föld gyenge fűvet, maghozó fűvet, gyümölcsfát, a mely gyümölcsöt hozzon az ő neme szerint, a melyben legyen néki magva e földön. És úgy lőn. És látá Isten, hogy jó.' A harmadik nap után azt mondta Isten, hogy jó — mi a XXI. században arról panaszkodunk, hogy nem jó. Nem Isten rontotta el! Ő megteremtette és ajándékba adta nekünk a természetet, megparancsolva: őrizzük azt. Mert aki a természetet pusztítja, az önmagát pusztítja és Isten parancsa ellen tesz” — mondta.

Az erdőültetés ötletgazdája, a környezetvédelmi ügynökséget vezető Békéssy Erzsébet Wass Albert soraival köszöntötte az egybegyűlteket, majd közösen megoldották az emlékkövet borító lepel zöld szalagját. A leleplezést követően Hankovszki Ilona költőnő olvasta fel különösen szép versét, végezetül pedig Ilyés Gyula polgármester köszönte meg mindenkinek a fáradozást: „Ez egy különleges park, és nagyon örvendek, hogy Vetésben lett az otthona. Kívánom: érezzük mindig olyan jól és magasztosan magunkat itt, mint ma.” Az ünnepséget szeretetvendégség zárta — a vetési asszonyok ízletes, friss lángossal kínálták a jelenlévőket.

Elek György

Szabó Kinga Mária