Ismét kinyitottak a szavazókörzetek reggel 7 órakor, elkezdődött a család alkotmányos meghatározásának módosításáról szóló referendum második napja.

Az első napon, szombaton, a választásra jogosultak 5,72 százaléka járult az urnákhoz. Ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen, 30 százalékos részvételre van szükség. A család alkotmányos meghatározásának módosításáról szóló törvényjavaslatot a Koalíció a családért szervezet terjesztette a parlament elé polgári kezdeményezéseként, és szeptemberben fogadta el a szenátus döntő házként. A törvényjavaslat értelmében úgy pontosítanák az alkotmányt, hogy "a család egy férfi és egy nő szabad akaratnyilvánításából létrehozott házasságon alapul". A jelenleg hatályban levő alaptörvényben a "házastársak" fogalom szerepel.

A választópolgároknak a következő kérdésre kell igennel vagy nemmel válaszolniuk a népszavazáson: "Egyetért-e a Románia alkotmányát módosító törvénnyel, a parlament által elfogadott formában?".

Ahhoz, hogy a referendum érvényes legyen, a választói névjegyzékben szereplők legalább 30 százalékának a részvételére van szükség. A népszavazást akkor tekintik eredményesnek, ha a feltett kérdésre a választói névjegyzékben szereplők több mint 25 százaléka igennel voksol.

A népszavazás első napján, szombaton a választói névjegyzékben szereplő 18.950.674 állampolgár közül 1.046.583 adta le voksát a 21 órai urnazárásig, ami 5,72%-os részvételt jelent. A legnagyobb arányban Bihar, Dâmboviţa, Dolj, Mehedinţi és Krassó-Szörény, a legkevesebben Hargita, Kovászna, Szatmár, Máramaros és Tulcea megyében éltek szavazati jogukkal.

A szavazókörzetek vasárnap is 21 órakor zárulnak.

Az ország területén 18.662, míg külföldön 378 szavazókörzetet alakítottak ki. Utóbbiak közül 192-t külképviseletek és a román kulturális intézetek székhelyén, 186-ot más helyszíneken rendeztek be. A határokon túl Olaszországban van a legtöbb szavazókörzet, összesen 58, majd Spanyolország (48), a Moldovai Köztársaság (35), az Amerikai Egyesült Államok (32), Nagy-Britannia (19), Franciaország (15) és Németország (14) következik a sorban

Részt vehet a referendumon minden olyan román állampolgár, aki a szavazás napjáig betöltötte 18. életévét. Nem szavazhatnak a választójog gyakorlásától eltiltott szellemi sérültek, illetve azok a személyek, akiktől jogerős bírói ítélettel vonták meg ezt a jogot.

A választópolgárok a lakóhelyük szerinti szavazókörzetben adhatják le voksukat, de ha más településen tartózkodnak a referendum ideje alatt, annak bármely szavazókörzetében voksolhatnak, majd nevük és személyi adataik felkerülnek egy pótlistára.

A szavazáshoz a következő, a voksolás napján érvényes iratok valamelyikét kell felmutatni: személyi igazolvány, elektronikus személyi igazolvány, ideiglenes személyi igazolvány, diplomata-útlevél, elektronikus diplomata-útlevél, szolgálati útlevél, elektronikus szolgálati útlevél, katonai szolgálati könyv (a katonai iskolák diákjai esetében), valamint egyszerű útlevél, egyszerű ideiglenes útlevél és egyszerű elektronikus útlevél, mindhárom az állandó lakhelyül szolgáló ország feltüntetésével.

A szavazópolgár köteles bemutatni a szavazóbiztosnak személyazonosító okmányát. A választói névjegyzék ellenőrzését (vagy a szavazó adatainak a pótlistára történő felírását) követően a szavazóbiztos átadja a VOTAT feliratú bélyegzőt és egy szavazólapot. Mindenki külön szavaz, zárt fülkékben, úgy, hogy a 'VOTAT' feliratú pecsétet a két négyszög közül annak a belső részére üti, amelyen az általa preferált opció szerepel. Ezután össze kell hajtania a szavazólapot úgy, hogy az annak hitelességét igazoló ellenőrző pecsét kívül maradjon, majd az urnába kell dobnia. Ezt követően vissza kell adni a pecsétet az elnöknek, aki rányomja a bélyegzőt a szavazópolgár személyazonosságát igazoló okmányra.

A mozgáskorlátozottak vagy az ágyhoz kötött betegek írásban mozgóurnát igényelhetnek a tartózkodási helyükhöz legközelebb eső szavazókörzetnél, a betegséget vagy mozgásképtelenséget igazoló orvosi iratok csatolásával.

A mozgóurnát a házi őrizetben, előzetes letartóztatásban levők, illetve azok a letöltendő szabadságvesztésre ítélt személyek is kérhetik, akiket nem fosztottak meg szavazati joguktól.

AGERPRES