Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából, a miniszterelnök előterjesztésére kitüntetéseket adományozott. A kitüntetettek listája a Magyar Közlönyben jelent meg vasárnap, s a díjazottak között van Tóth-Páll Miklós.

A Magyar Közlöny 2020-as évi 44. számában megjelent információk szerint a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozatának kitüntetésében részesült Tóth-Páll Miklós színész és rendező, az Ady Endre Társaság alapítója és elnöke, a Harag György Társulat örökös tagja. A kitüntetést az indoklás szerint a magyar kultúra szolgálatában határon innen és túl végzett művelődésszervezői tevékenységéért, különösen az Egycsillagú égbolt – A Magyar Kultúra Hete című programsorozat megszervezésében vállalt szerepe elismeréseként kapja.

Tóth-Páll Miklós életútját és munkásságát Csirák Csaba méltatja, az alábbiakban ezt közöljük.

Két Tóth-Páll Miklóst jegyez Szatmár megye művelődési élete: a színész-rendező Tóth-Páll Miklóst és a közösségi és művelődési életet szervező Tóth-Páll Miklóst. Mindkettő ugyanabban a bőrkötésben van jelen közöttünk. Mégis a kettő között nagy különbség van. Az egyik a színészetből-rendezésből próbált megélni, ami azt jelenti, hogy több mint négy évtizeden át a Szatmárnémetiben működő Északi Színház magyar tagozatának (ma Harag György Társulat) szerződtetett színésze volt. A másik Tóth-Páll Miklós Szatmár megye művelődési életét önzetlenül színesítő, gazdagító, szolgálataiért sem pénzjutalomra, sem erkölcsi-politikai javakra sohasem pályázó művelődésszervező. A lelkiismeretes polgárt a szolgálat teszi azzá, ami.

Tóth-Páll Miklós életpályáját már legénykorában jelentős kaland színesítette: 1960–1962 között egy királynővel jegyezte el magát, akit úgy hívnak, atlétika, azaz a sportok királynője. A román ifjúsági és felnőtt atlétikaválogatott tagja címmel büszkélkedhet.

Miután a sportpályán sikeresen kipróbálta magát, a marosvásárhelyi születésű Tóth-Páll Miklós szülővárosában szerzett színészi oklevelet, majd 1968-tól a Szatmári Északi Színház Harag György Társulatának művésze nyugdíjazásáig. Ez a Szatmárnémetiben eltöltött ötvenkét esztendő a hűség próbája is volt.

Tóth-Páll Miklós színművész nem mindig tartozott az igazgatók és rendezők kedvencei közé. Színészi munkásságából csupán néhány markáns alakítását említjük meg: Tronkai Vencel báró (Sütő: Egy lócsiszár virágvasárnapja), Csorja Ambrus (Tamási: Ősvigasztalás), Gajev (Csehov: Cseresznyéskert), Öreg Mahon (J. Millington Synge: A nyugati világ bajnoka), Geizlinger (Hamvai Kornél: Márton partjelző fázik).

Mi a különbség a magánember Tóth-Páll Miklós és a színész Tóth-Páll Miklós között? Az első esetben mondja a magáét, folyton nagyoktól idézve és rájuk hivatkozva. A második esetben mondja a nagyok szövegeit, s közben úgy mozog, úgy gondolkodik és úgy érez, mint Tóth-Páll Miklós. Ezek szerint ő akkor is színész, amikor magánember? Nem, ő sohasem színész, ő mindig Tóth-Páll Miklós a magánéletben is és a színpadon is.

1981-ben mint színházi rendező is bemutatkozott. Köntös-Szabó Zoltán Lakon háza rendezésére felkapta fejét a kritika. A következő években elsősorban a gyermekekhez szólt Tóth-Páll Miklós, a rendező: Csipike, Csipike és Tipetupa, Hamupipőke, Mesélj Münchausen, Ágacska stb. Értékes gyermekelőadások kerültek ki a keze alól. Az említett nagyszínpadi rendezéseken kívül emlékezetes marad Egressy Zoltán Sóska és sült krumpli c. darabjának a rendezése a mai Ács Alajos Stúdióban.

Több alkalommal fordult Gellért Sándorhoz, a Fényi István által „fuzsitus mikolai”-nak nevezett költőhöz. Ady Endre szellemisége a másik iránytűje Tóth-Páll Miklós gondolkodásának, akiről elnevezte az általa alapított társaságot, miközben vallja, hogy magyarságunk megőrzésének sarkalatos alapköve a Szent István-i hagyatékhoz való igazodás.

Külön meg kell említenünk, hogy Miklós sokat foglalkozott Szatmárnémetiben felbukkanó műkedvelőkkel. A művelődési házban játszani-beszélni tanította a magyar színjátszó kör tagjait. Ennek a munkájának eredményeképpen több értékes műkedvelő előadással gazdagodott a város művelődési élete. Elsőként vitte közönség elé Kovács András Ferenc verseit Tengerész Henrik intelmei címmel. Műkedvelőkkel mutatta be Csokonai Karnyónéját, majd visszatért KAF-hoz, amikor megzenésített gyermekverseiből készített válogatást.

A színész-rendező Tóth-Páll Miklós munkásságát 1995-ben Harag György-díjjal, 2005-ben pedig Nádai István Emlékplakettel jutalmazták. 2009-ben a Megye Kiválósága díjat, 2011-ben az EMKE Bánffy Miklós-díját kapta a színházi és művelődési életben kifejtett példamutató munkásságáért. 2014-ben az RMDSZ országos szervezete részéről Ezüstfenyő-díjat kapott a szülőföld visszaszerzéséért kifejtett tevékenysége elismeréseként.

Nagy hibát követnénk el, ha csak a színész-rendezőről szólnánk. Az Ady Endre Társaság megalapítója, a város és a történelmi Szatmár vármegye művelődési önismeretében szerepet vállaló szervező.

Amikor Tóth-Páll Miklós szabályosan, annak rendje és módja szerint nyugalomba vonult, belevágott egy befejezhetetlen munkába, megalapította az Ady Endre Társaságot. Első lépésként sikeresen vonta be a magyar ajkú egyházakat, azok vezetőit az általa összeállított műsorokba, ami az általa alapított A Magyar Kultúra Hete rendezvénysorozatban csúcsosodik ki. Míg országszerte egy napot szánnak saját kultúránk ünnepi fénybe emelésére, addig az Ady Endre Társaság egyhetes rendezvénysorozattal becsüli a Kölcsey Himnuszának emlékére alapított napot. Fényi István Kölcsey verséből vett gondolata a rendezvénysorozat címe: Egycsillagú égbolt.

Megszámlálhatatlan, mi minden fért Tóth-Páll Miklós egycsillagos égboltja alá. Igyekezett több művészeti ágból kínálatot nyújtani. Szervezett irodalmi összeállításokat, könyvbemutatókat, kiállításokat, kis- és nagyszínpadi előadásokat. Az ő zenés műfajaiba belefér a népdal, az operett, a régizene, operaáriák, rockelőadások. Képzőművészeti, színházi előadásokat, borkóstolókat szervezett. Hallatta a hangját történelmi évfordulók (1848, 1956) alkalmával. Rendezvényeit templomi közösségekhez is elvitte, de jelen volt a Harag György Társulat színpadán, az Ács Alajos Stúdióban, hangversenyteremben, kávéházban, iskolában, szabadtéren, határokon innen és túl.

Tóth-Páll Miklós rádöbbent arra, hogy dolgozni kell Ady költészete keresztény értelmezésének megismertetéséért. 2007-ben tették meg az első lépést, azóta irodalmárok, szociológusok, hittörténészek tartottak előadást a témában.

Kötelességének tekinti a Szatmárhoz kötődő személyiségek emlékének ápolását. A felfedezés erejével hatott Katona Mihálynak, a magyar természeti földrajz megteremtőjének az emlékezete. Emléktáblát állított Krúdy Gyula szatmárnémeti diákéveire és Luby Margit születésének 125. évfordulója alkalmával.

Több olyan könyv kiadását is felvállalta a Tóth-Páll Miklós vezette Ady Endre Társaság, amely szerzője vagy témája által Szatmárhoz kapcsolható. Megemlítünk néhányat ezekből is: Gellért Sándor: Levelek Anna Maija Raittilához, Czira Árpád: Menekülés a szibériai fogságból, Krúdy-emlékkönyv, Simpf János: Mária-költészetünk és Dsida Jenő Kiadatlan gyermekversei jutottak el az olvasóhoz az ő kezdeményezésére.

A család mint a társadalom legfontosabb és legerősebb sejtje állandóan foglalkoztatja Tóth-Páll Miklóst. Kedves és tartalmas, ún. családi hétvégék szervezője és közreműködője volt az Ady társaság. Ezek a Kossuth-kertben rendezett összejövetelek igen sok embert mozgattak meg, és valóságos ünnepi eseményekké váltak a város életében.

Magyarság, kereszténység, család, hagyományápolás, tudás, ezek azok a nemzetmegtartó értékek, amelyeknek hangot ad közművelődési életünkben Tóth-Páll Miklós.

2020. március 15-én a járvány miatt nem úgy ünnepeltünk, ahogy azt megszoktuk, ahogy szerettünk volna. Elmaradtak, illetve elhalasztódtak az ünnephez kapcsolódó díjak átadásai is. De az örömhír Szatmárnémetibe is megérkezett: Tóth-Páll Miklóst a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozatára terjesztette fel a magyar kormány. Ennek a díjnak az átadása is elmaradt. Ami késik, nem múlik, türelmesen várjuk az átadás-átvétel felemelő pillanatát. Most szeretettel gratulálunk Tóth-Páll Miklósnak a kitüntetéshez, és egészséget, erőt, jó munkát, kitartást kívánunk egy újabb díj kiérdemléséhez.

Csirák Csaba