Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület tegnap a Szatmár-Láncos Református Egyházközség Kálvin Központjában rendezett történelmi tanácskozást neves Rákóczi-kutatók részvételével.

A tervezett programtól eltérően a meghívott előadók közül többen nem érkeztek meg, s az érdeklődők száma is alacsony volt, emiatt egy családias hangulatú előadás-sorozat részesei lehettek azok, akik a Rákóczi család története iránt érdeklődtek. Muzsnay Árpád, a rendezvény szervezője elmondta, hogy első alkalommal választotta a tanácskozás helyszínéül a Kálvin Központot. Az előadásokból meg lehetett tudni, hogyan alakult a Rákóczi-dinasztia egyházi és politikai tevékenysége Erdélyben, hogyan jöttek létre és milyen értékeket képviseltek a Rákóczi-birtokok, és milyen tevékenységeket végeztek a Rákócziak birtokaikon. Szó esett I. Rákóczi György székelypolitikájáról, az általa megalapított kassai református iskoláról, Eperjesről, Vajáról, Munkácsról, a Rákóczi fejedelmek udvari papjairól. Érdekes előadás hangzott el az erdélyi fejedelem asszonyok reformációban kifejtett szerepéről. Szatmár megyéből egyetlen történelemkutató, dr. Keresztesi Csaba tartott előadást Az 1657. évi lengyel bosszúhadjárat Felső-Magyarországon címmel. A résztvevők a Vécsey-ház udvarán tisztelegtek az 1711-es békeszerződés emlékére állított obeliszknél, majd a Láncos-templom mellett felállított Rákóczi-szobornál.

Ma 11 órától a majtényi síkon folytatódik a megemlékezés. Köszöntők hangzanak el, majd üdvözlőbeszédet mond Simon Edina, Magyarország kolozsvári konzulja, Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke és Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke. A Rákócziakat méltatja Várkonyi Gábor budapesti tudományos kutató. Fellépnek a mátészalkai, a mikolai, a nagyecsedi, a nagykárolyi, az ópályi és a tyukodi hagyományőrző csoportok, valamint a domahidai, a kis- és nagymajtényi fiatalok.

Elek György