Két éve zajlik a nyíregyházi és a szatmári kereskedelmi kamarák, a szatmári kisiparos kamara és a Vasile Goldiş egyetem közös munkaerő-piaci és foglalkoztatás-ösztönző projektje, amely idő alatt sok minden történt nemcsak a világban, de a két ország intézményei és egyes vállalkozásai között.

Daniela Culic, a Szatmár Megyei Kereskedelmi- Ipar- és Agrárkamara igazgatójának beszámolója szerint az 1,4 millió eurós, EU-s interregionális projekt által sikerült szorosabb kapcsolatot kialakítani a szabolcsi és a szatmári kereskedelmi kamarák között, metszéspontok jöttek létre magyarországi és romániai vállalkozások között. A két év fontosabb eseményei között említette a nyolc román – magyar találkozót, a négy állásbörzét és a tucatnyi munkamegbeszélést, a duális oktatás szorgalmazását és egy online is elérhető munkaerő-adatbázis létrehozását.

Hölzli Josef a kisiparos-kamara (ACM) igazgatója a projekt törekvéseinek folytonosságát szorgalmazta kiemelve: a fejlesztések révén immár a kamarának is van helyisége ahol üzletember-találkozókat, kisiparos-eszmecseréket szervezhetnek, kurzusokat, előadásokat tarthatnak.

Olimpia Neagu, a Vasile Goldiş egyetem tudományos és kutatási részlegének vezetője elmondta, információik szerint recesszió lesz Romániában 2023-ban, ő szatmári cégbezárások képét is előrevetítette, amelyek ha nagyrészt ideiglenesek is lesznek a magas energiaszámlák miatt, de meg fognak történni. Ennek a projektnek a levezetése nagyon jó volt arra, hogy erre – a munkahelyeket is érintő –, visszaesésre felkészüljünk. Szükséges a helyi termelés, a helyi vállalkozások támogatása és az import csökkentése, kell a régió fejlesztése, mert a magyarországi Szabolcs és a romániai Szatmár az EU legszegényebb régiói közé tartozik.

A magyar fél részéről Párkányiné dr. Csurka Edina, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kereskedelmi kamarai főtitkár szólt a résztvevőkhöz, aki a vállalkozói tréningek és a projekt során megtett tanulmányutak hasznosságát emelte ki. Említette, hogy a két év során felépített komplex tudásbázis az egyik fontos hozománya a projektnek, kellett a jobb rálátás a munkaerő-piacra és tudni, hogy milyen vállalkozás-segítő intézkedések vannak érvényben a határnak mindkét oldalán.

Princz Csaba