Klaus Iohannis államfő úgy értékelt: realista és mérhető célkitűzéseket megfogalmazó, a közös európai uniós erőfeszítésekbe illeszkedő, a páciens útvonalát szabványosító tervről van szó, amely nagy hangsúlyt helyez a betegség korai felfedezését célzó egészségügyi vizsgálatok finanszírozására, a hatékony gyógykezelések meghonosítására. Az elnök rámutatott: a világjárvány példátlan nyomás alá helyezte az egészségügyi rendszert, de az állampolgároknak a körülményektől függetlenül szükségük van egészségügyi ellátásra, egy daganatos betegség diagnózisával és megfelelő kezelésével nem lehet arra várni, hogy véget érjen a pandémia.

Az Európai Unió országai közül Romániában a legmagasabb a megelőzhető rákbetegségekben elhunytak aránya — jelentette ki a rendezvényen a nemzeti rákellenes terv kidolgozását koordináló Patriciu-Andrei Achimaş-Cadariu parlamenti képviselő, volt egészségügyi miniszter, a parlament rákellenes különbizottságának elnöke. A 2020-as esztendőben több mint 22 ezer nő és csaknem 32 ezer férfi halt meg rosszindulatú daganatos betegségben, vagyis a rák naponta mintegy 150 áldozatot szedett az országban.

A nemzeti rákellenes terv 11 általános célkitűzést határoz meg az újító kezelések bevezetésétől kezdődően, a lelki támasz biztosításán keresztül a személyre szabott kezelésig. Achimaş-Cadariu szerint azonban Romániának a rák elleni küzdelemben valójában nem lehet más célja, mint utolérni a fejlett nyugati országokat. A tervben nem tűztek ki olyan „rendkívüli” célokat, mint például a halálozási ráta 15 százalékos csökkentése, ami — bár nem tűnik nagy számnak — a képviselő szerint „hatalmas fegyvertény” lenne.

Marius Geantă, az Egészségügyi Innovációs Központ elnöke megállapította: Romániában a lakosság öt százalékának kellett élete folyamán rákdiagnózissal szembesülnie, illetve a lakosság 26 százalékának van elsőfokú rokona, akit rákkal diagnosztizáltak. Rámutatott: a rosszindulatú daganattal küzdő emberek mintegy fele az aktív korosztályhoz tartozik, így a rákos betegségeknek kimutatható gazdasági hatásuk is van: évente 3,7 milliárd euróba „kerülnek” Romániának. Ezért van szükség a nemzeti rákellenes tervre, hiszen a rák nemcsak genetikai, hanem társadalmi betegség is — hangsúlyozta.

A bemutatott terv szerint Romániában egy éven belül országos szűrési programokat indítanak bizonyos ráktípusokra, szintén 2023-ig véglegesítik azokat a kritériumokat, amelyek lehetővé teszik az öröklődő daganathajlam kimutatását szolgáló géndiagnosztika elszámolását, 2024 végéig pedig létrehozzák a nemzeti rákregisztert. A terv gyakorlatba ültetését a parlament elé terjesztendő törvénnyel is támogatni fogják, amely a következő időszak nemzeti egészségügyi stratégiájának részét képezi.

Eddig elhanyagolták

A megelőzésre, a rák korai felismerésére, a diagnózisra és kezelésre, valamint a rákos betegek és túlélők életminőségének javítására nem szenteltek elég figyelmet Romániában, ennek pedig az az eredménye, hogy idehaza regisztrálják az egyik legmagasabb halálozási arányt Európában a legtöbb rosszindulatú daganatos megbetegedés esetében. A 2021-es összesítés még nem nyilvános, viszont 2020-ban az Országos Közegészségügyi Intézet közlése szerint 49 593 új rákos beteget diagnosztizáltak, ezzel 489 363-ra emelkedett a rosszindulatú daganatos betegséggel küszködők száma az országban. Száz romániai lakos közül 2,5 személy küszködött rákos megbetegedéssel.

Amint arról már lapunk hasábjain is olvashattak, a Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság adatai szerint a 2020-as esztendő folyamán 1103 olyan lakost vettek nyilvántartásba, akinél rosszindulatú daganatos megbetegedést fedeztek fel. Rossz hír, hogy a megbetegedett személyek között nem kevesebb mint 41 gyermek is volt, a 15–64 éves korosztály tagjai közül 649 lakosnál diagnosztizáltak rákot, valamint 413 65 évnél idősebb szatmárinál. A tavalyi év végén az újonnan felfedezett esetekkel együtt összesen 11 277 daganatos megbetegedéssel küszködő szatmári szerepelt a közegészségügyi igazgatóság statisztikájában, közülük 2127-en nők. Ami a különböző rákos megbetegedések gyakoriságát illeti, a legtöbb új eset melldaganat volt, 125 személyt diagnosztizáltak ezzel a kórral, a második leggyakoribb a végbélrák volt, ebből 102 új esetet vettek nyilvántartásba, majd a tüdőrák következik 93 esettel. Szatmár megyében tavaly ezek mellett sok volt még a méhnyak- (47), prosztata- (45), gyomor- (33), húgyhólyag- (26), hasnyálmirigy- (23), máj- (17) és bőrrákos (15) beteg. SZFÚ