Újabb afrikai sertéspestissel fertőzött gócok jelennek meg, s a mezőgazdasági minisztérium újabb és újabb intézkedésekkel próbálkozik ezek megszüntetésével. Egyes szakemberek azt állítják, hogy a háztáji kisgazdaságokban nincsenek biztosítva azok a feltételek, melyek megakadályozzák a fertőző gócok kialakulását, mások amellett foglalnak állást, hogy a nagy gazdaságokban okozott eddig a legnagyobb károkat a fertőzés. A lényeg az lenne, hogy válasszuk el egymástól a háztáji gazdaságokat, amelyekben saját használatra tartanak sertéseket, a kereskedelmi tevékenységet folytató farmoktól, amelyeknek be kell tartaniuk bizonyos szabályokat. Nem az a fontos, hogy hány sertés van egy gazdaságban, hanem hogy mi történik ezekkel. Lehet mindössze kettő, amelyeket azonban nem saját használatra tart a gazda, hanem vásárokra viszi, és ezáltal több rosszat tehet, mint az, akinek hat disznója van, amelyeket viszont otthon levágnak és elfogyasztanak.

Kovács Ottó lázári állatorvos elmondta, hogy mindig a hagyományőrzés, a régi szokások megőrzésének a fontosságáról beszélünk. A falusi emberek közül még sokan ragaszkodnak a hagyományos disznótartáshoz, a disznóvágáshoz és a hagyományos ételek elkészítéséhez. Abban a pillanatban, amikor csak mészárszékből lehet venni hústermékeket, a hagyományos szokások végképp elmaradnak majd, ismerte el az állatorvos, aki nem támogatja azt az elképzelést, hogy csak nagyüzemi szinten műveljék a sertéstartást. Azt viszont fontosnak tartja, hogy háztáji szinten ne legyen egyszerre több mint két-három disznó az istállóban, ennyi ugyanis elegendő a család részére, aki pedig eladásra is szeretne disznót tartani, annak mindenképpen be kellene tartania a nagyüzemi szinten érvényes szabályokat — hangsúlyozza Kovács. 

Az állatorvos szerint az afrikai sertéspestis ellen nagyon egyszerűen lehet védekezni: senkit nem kell közel engedni a sertéstelephez. Nagyon sok esetben kívülről viszik be a fertőzést. Ma már egyszerű parasztember is alkalmazza a mesterséges megtermékenyítést, és ezt a műveletet ők maguk végzik el. Ez is kizárja azt, hogy egyik sertésről a másikra terjedjen át a fertőzés. Ha megnézzük a statisztikákat, többnyire nem a kisgazdaságokban pusztít a pestis, hanem a nagyüzemekben. Azt is meg lehet figyelni, hogy a fertőzés olyan településeken, olyan sertéstartóknál terjed, ahol nincsenek meg a szükséges higiéniai feltételek — mutat rá Kovács Ottó.
Hasonló a helyzet a szarvasmarhatartással is. A szigorításokkal oda jutottunk, hogy a szarvasmarha-állomány nagyon megcsappant. 

Magyar Lóránd, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának tagja elmondta, hogy a kis méretű, A típusú tenyészetekben 6–64 állatot lehet nevelni, a közepes méretűekben 66–130 disznót, a nagy sertéstenyészetekben pedig 131-nél többet. Ez azt jelenti, hogyha a gazda hatnál több sertést tart, vállalkozásra jogosult magánszemélyi (PFA), egyéni vállalkozói (II) engedéllyel kell rendelkeznie, vagy családi vállalkozást, korlátolt felelősségű társaságot (kft.) kell bejegyeztetnie. A rendelet csak a mangalica és a báznai fajtákkal engedékenyebb, ezek tartása — 65 sertésig — magánszemélyeknek is engedélyezett. Mérettől függetlenül a sertéstenyészetnek szerepelnie kell az országos állatnyilvántartási rendszerben, illetve állategészségügyi engedély is szükséges. Magyar szerint a háztáji gazdaságokat segíteni kellene, nem pedig ellehetetleníteni a működésüket. A rendelet a biológiai biztonsági előírásokat is megpróbálja ráerőltetni a gazdálkodókra a háztáji gazdaságokban is, ami költséges, ám az állam nem tervezi támogatások kiutalását. A cég létrehozásának a kötelezettsége miatt sokan inkább lemondanak a sertéstartásról, ez pedig nagy érvágás lehet minden háztáji, családi gazdaságnak, amelyek a romániai mezőgazdaság közel hetven százalékát jelentik — magyarázta a szakpolitikus.

Elek György