Az erdélyi magyar ajkú történelmi egyházak a legmagasabb szinten képviseltették magukat egy tegnapi megbeszélésen, amely a szatmárnémeti Püspöki Palotában zajlott, és amelynek az volt a témája, mikor, hol és hogyan kell segíteni az ukrán-orosz háború kárpátaljai bajbajutottain. Az ülés kulcsfigurája Palojtayné Popovics Márta volt, aki a munkácsi római katolikus egyházmegyei segélyszervezet munkatársa, és aki a kárpátaljai helyzetről számolt be a megbeszélés résztvevőinek, illetve azt követően a sajtónak.

Elmondásából kiderült: nagyon sok család szakadt szét Kárpátalján, vagy azért, mert még az országelhagyási tiltás bevezetése előtt a családfő elmenekült az országból, vagy mert maradt és besorozták. Palojtayné szerint demográfiai katasztrófa van folyamatban az ukrajnai magyarok körében, és soha nem lesz már olyan az életük azoknak az embereknek, mint az Oroszország indította háború kitörése előtt. Kárpátalján nincs háborús helyzet, sietett leszögezni, de háborús állapotok azok sajnos vannak, a belső ukrajnai viszonyok hatása a délnyugati országrészben is érződik. Teljes hiány még nincs élelmiszerek tekintetében, de egyre fogynak; amiből már alig van, az a liszt, a cukor és az olaj. Nincs tanítás, elfogyott az üzemanyag, korlátozott a banki szolgáltatások száma és a készpénzhez való hozzáférés. Elgyötörtek az emberek, kétségbe vannak esve, hatalmas a bizonytalanság a magyarok körében, nem tudják, hogy mi fog történni, nem tudják, hogy mi a jobb: maradni vagy menni. A kárpátaljai római katolikus válságstábot vezető Palojtayné óva intett mindenkit attól, hogy egyénileg szervezzen adományutat Ukrajnába — mindenkinek, aki adni tud, azt javasolja, vegye fel a kapcsolatot valamelyik segélyszervezettel, a szatmári Caritas weboldalán például naprakész információhoz juthat arról is, hogy adott napon melyik régióban mire van szükség, és elérhetőségeket is talál.

Schönberger Jenő házigazda, szatmári megyéspüspök elmondta: az egyházi találkozó célja az volt, hogy tájékozódjanak a fennálló helyzetről, együtt gondolkodjanak a lehetőségekről, és valamennyire sikerüljön előre nézni az adott helyzetben. A püspök lát lelkesedést a segélyszervezetek részéről, és reméli, hogy ez ki is tart, hiszen sajnos úgy néz ki, hogy hosszú távon kell gondolkodni, amit ez a mostani találkozó is szolgál.
Kató Béla, az erdélyi református egyházkerület püspöke szerint arra kell figyelni, hogy hogyan lehet jól segíteni, és ez volt a találkozó egyik központi témája is, illetve az, hogy az első perctől tettre kész erdélyi magyar közösség tenni akarását a következőkben hogyan lehet hathatós koordinálással támogatni. Napi kapcsolatban kell lenniük egymással a segélyszervezeteknek, mindig az adott napi teendőkre koncentrálni, a hivatalos szerveket is bevonni ebbe az információs hálóba.

Csűry István királyhágómelléki református püspök, miután röviden jelentett a Szatmár megyei helyzetről, elmondta, hogy a mai nap folyamán találkozó lesz a romániai és az ukrajnai református egyházmegyék vezetői között, mintegy a hétfői, püspöki találkozó folytatásaként.
Kovács István, a magyar unitárius egyház püspöke szerint amikor ilyen nagy a baj, és ilyen nagy szükség van a segítségre, szolidárisak a magyar történelmi egyházak, pragmatikus módozatait keresik az összhangnak.
Adorján Dezső Zoltán, a romániai evangélikus-lutheránus egyház püspöke elmondta, hogy ők hosszú távú segítségnyújtáson gondolkodnak, és arra számítanak, hogy hamarosan az újjáépítést kell elkezdeni Kárpátalján.
Böcskei László nagyváradi megyéspüspök arra figyelmeztetett, hogy a lelkesedés táplálta pillanatnyi és gyors akciókat hosszú távú, szervezett és kitartó segítésnek kell követnie. Nem lehet előre látni, hová fajul a helyzet, de a lakhatási lehetőségek kibővítése lehet a legfontosabb feladat, mutatott rá, 3–4 hónapon át fenntartható menekültszállások és a teljes ellátás szüksége sem kizárt.
Princz Csaba