Tasnádot nagyon sok téren tekinthetjük peremtelepülésnek, példázza ezt elhelyezkedése vagy lakosainak száma is. Évszázadokig Szilágy vármegye része volt, míg jelenleg szatmári a közigazgatás. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökséghez tartozik, bár a szatmári egyházmegye egyházközségei jóval közelebb találhatók. Mezővárosi, majd üdülővárosi rangot kapott, bár lakosságának száma egy nagyobb községnek felel meg. Csak viszonyításképp a magyar lakosság száma alig haladja meg például Kaplonyét. Mint minden kisvárosra, Tasnádra is jellemző a fogyás, aminek oka a kivándorlás és a jobb munkalehetőségek keresése, újabban pedig a nagyobb városok oktatási intézményeinek választása. Az utóbbi időben a környező települések oktatási és kulturális téren gazdag kínálattal fordultak a diákok felé. A kultúrházak, diákklub, különböző kulturális egyesületek délutáni foglalkozásai egymást érik. Tasnádon sem a helyi kultúrházban, sem a diákklubban nincs foglalkozás magyar anyanyelvű diákok számára. Ez hosszú évek szélmalomharca, amit kizárólag gyerekes szülők próbálnak megvívni, eredménytelenül. Néha helyi szinten, máskor magasabb fórumokon akadnak el a megoldások — mondja Czumbil Bernadett zenetanár, rámutatva arra, hogy ezt a hiányt próbálja pótolni a Tasnádi Ady–Kölcsey Kulturális Egyesület az újraéledő néptánc- és népzenemozgalomba való bekapcsolódással.
A pedagógusok és a szülők elköteleződésének eredményeképp immár hat éve közel száz kisiskolás és gimnazista gyerek számára nyílt lehetőség népi gyerekjátékok és néptánc tanulására. A foglalkozások az iskolai programhoz alkalmazkodtak, először Kása Zsolt és Melinda szatmárnémeti, majd Székely Roland szilágykrasznai oktató irányításával. Munkájuk eredményét a gyerekek iskolai ünnepségeken, városnapokon, valamint néptáncfesztiválokon mutatták be. A helyiek nagy örömére szatmári népviseleti ruhák is készültek ez év végére két csoport számára, a Bethlen Gábor Alap és a helyi tanács jóvoltából. Az örömben kis üröm, hogy egyelőre szünetelnek a néptáncpróbák és a fellépések is. A járványügyi helyzet miatt a nagyobb csoportos foglalkozásokat nem engedélyezik, viszont Székely Sára és a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület oktatói irányításával szeptembertől népifurulya- és citeraköröket indítottak, harminckét gyerek tanul e két hangszeren, jelenleg online térben.
A Tasnádi Általános Iskola Szülői Bizottságának tagjai karolták fel ezt a kezdeményezést, ugyancsak a Bethlen Gábor Alap támogatásával. Októberben sikerült élőben táncház jellegű népi hangszerbemutató koncerten is részt venni, a marosvásárhelyi Üver zenekar közreműködésével. A közeljövő célja, hogy az egyelőre kölcsön kapott hangszereket sajátok váltsák fel. A tasnádiak bíznak benne, hogy a jól elvetett magoknak be fognak érni a gyümölcsei, még akkor is, ha jelenleg téli álomban, események nélküli „hótakaró” alatt fejlődnek — fogalmazott Czumbil Bernadett, hangsúlyozva azt is, hogy mindent összevetve a tasnádi magyar közösség tudatosan próbál belekapaszkodni kisvárosi léte pozitív adottságaiba, és értékelni egy relatív nyugodtabb, meghittebb, családi és emberi kapcsolatokban gazdagabb életteret. Bíznak benne, hogy kezdeményezéseik intézményes szinten is visszhangra találnak. A fiatal generáció tudatos nevelése gyökereik megismerésére és hagyományaik tiszteletére kötelességünk. Még akkor is, ha érezzük a peremlétet, s ha a számadatok hamarosan szórványról szólnak majd. Most még van kiért — vallja Czumbil Bernadett.
Elek György