Erőltetett menetben vitatja a szakbizottság a költségvetés-tervezetet, s bár három Szatmár megyei beruházás számára konkrét összeg lett elkülönítve, Szatmárnémeti polgármestere vészharangot kongat.

Javában és igencsak erőltetett menetben zajlik az idei költségvetés-tervezet megvitatása — vagy ha jobban tetszik, vitája —, hajnalig tartó ülésekkel, ugyanis a kormány egy hét alatt akar a végére érni annak a folyamatnak, amire máskor kettő-három volt szánva (a sietség pedig érthető, hiszen már február közepét írjuk, csak az a kár, hogy eddig nem volt ennyire sietős…). Mint azt Erdei D. István képviselőtől megtudtuk, az erdélyi magyar közösség, illetve kimondottan Szatmár megye számára fontos tételeket is sikerült konkrét számokkal belefoglalni a költségvetés-tervezetbe — 12 millió lejt kap a megyei tanács, hogy a megyei könyvtár számára alkalmas és megfelelő épületet vásárolhasson; 60 millió lej lett elkülönítve a szatmárnémeti körgyűrű munkálataira, 4,5 millió lej pedig az új prefektusi székhely építésének befejezésére. De mi a garancia arra, hogy ezek az összegek Szatmárt célozzák meg, és nem „térítődnek el” útközben? „Ha nem bólint rá a plénum, akkor előfordulhat, hogy az RMDSZ nem adja le a maga 30 szavazatát a költségvetési törvényre” — summázza tömören a képviselő.

Ám míg a beruházásokat célzó tételekkel, úgy tűnik, nincsenek komoly fennakadások, az önkormányzatok finanszírozása körül még „forrnak” az indulatok, főleg a gyermekvédelmi intézményekkel és a fogyatékkal élők szociális hálójával kapcsolatos költségek miatt, amelyeket teljes egészében az önkormányzatoknak kell fedezniük. A nagy kérdés csak az, hogy ezeket a terheket sikerül-e úgy áthárítani az önkormányzatokra, hogy azok ne veszítsenek. Míg Cseke Attila frakcióvezető szerint az önkormányzatok már le tudják fedni a rájuk hárított szociális többletköltségeket, Kereskényi Gábor vészharangot kongat, s azt kéri az RMDSZ-es törvényhozóktól és minden Szatmár megyei képviselőtől és szenátortól, hogy ne támogassanak egy olyan költségvetés-tervezetet, amely ellehetetleníti az önkormányzatok fejlődését, Szatmárnémeti „zsebéből” 11,14 millió lejt húzva ki csak a szociális többletköltség miatt.

Költségvetési ígéretek, azok vannak

Jókora késéssel, de annál nagyobb sebességgel zajlik annak a költségvetés-tervezetnek a megvitatása, amelybe az RMDSZ-szel folytatott egyeztetések nyomán — ígéretek szintjén — jelentős erdélyi fejlesztések is bekerültek, illetve úgy tűnik, hogy megoldódott a legvitatottabb pont, a leglényegesebb kérdés, az önkormányzatok finanszírozása is. „Pozitívum lesz, bár még nem döntöttünk róla, hogy a községi és megyei utak karbantartására 600 000 lejt kapnak a megyék (az összeg aztán úgy osztódik községi, illetve megyei részre, hogy 30%-ban arányos az út hosszával, és 70%-ban fordítottan arányos a megye gazdasági állapotával). Konkrétan Szatmár megyére vonatkozóan pedig sikerült keresztülvinnünk, hogy a tanács 12 millió lejt kap, amiből új székhelyépületet vásárol a megyei könyvtár számára (és megspórol évi 120 000 eurót, mert nem kell majd kifizetni a havi 10 000 eurós bérleti díjat a jelenlegi épület használatáért); 60 millió lej lett elkülönítve a szatmárnémeti körgyűrű munkálataira, 4,5 millió lej pedig az új prefektusi székhely építésének befejezésére” — sorolja megkeresésünkre Erdei Dolóczki István, a képviselőház költségvetési, pénz- és bankügyi bizottságának a tagja. Hozzáteszi azt is, hogy a kormányzó párttal való egyeztetések nyomán a zilahi, a csíkszeredai és a sepsiszentgyörgyi kórházak beruházási összegeinek növelésére, a nagyszalontai körgyűrű építésének finanszírozására, a marosvásárhelyi autópálya megvalósítására kaptak még ígéretet. S hogy mi a garancia arra, hogy ezeket az ígéreteket meg is szavazzák? „Ha nem bólint rá a plénum, akkor előfordulhat, hogy az RMDSZ nem adja le a maga 30 szavazatát a költségvetési törvényre” — summázza tömören a képviselő.

Forró kása: önkormányzatok finanszírozása

Hatalmas felzúdulást és komoly politikai vihart kavart, amikor kiderült, hogy a kormány a jövedelemadó 100%-át a helyi közösségeknél hagyja ugyan — „cserébe” viszont az önkormányzatoknak kell fedezniük a gyermekvédelemmel, a fogyatékos személyek védelmével és bizonyos közalkalmazottak élelmezésével kapcsolatos összes kiadást. „A nagy kérdés az, hogy ezeket a plusz terheket sikerül-e úgy áthárítani az önkormányzatokra, hogy azok ne veszítsenek. A költségvetési alaptörvény ugyanis előírja: a kormány róhat plusz terheket az önkormányzatokra, adhat nekik plusz feladatokat, de ezekhez hozzá kell csatolnia a megfelelő forrásokat is. Ígéret persze van rá, hogy biztosítani fogják ezeket az összegeket, de az ígéretből akkor lesz törvény, ha meg is szavazzuk. A jövedelemadó 100%-ban helyben, a megyében marad — ebből 60% (az eddigi 43,5% helyett) azon a településen, ahol 'megtermelődött', 15% (az eddigi 12% helyett) a megye saját költségvetésében, 17,5%-ot pedig (az eddigi 18,5% helyett) a megye oszt majd szét a rászoruló települések között. A megyei önkormányzatok a lakosonkénti 400 lej helyett 450 lej finanszírozást kapnak, a községek lakosonként 1000 lejes támogatást (településenként minimum 2 millió lejt). Az eddigi 5%-ról 7,5%-ra nőtt az a mennyiség, amit az országos jövedelemadóból visszakap a megyei önkormányzat, s majd visszaoszt a településeknek a helyi problémák megoldására — ez lesz egy durván számolva 30 millió lejes alap, ami a megyék előnyére válik/válhat, amiből támogathatják például az önkormányzatok pályázati önrészeit is. És ígéret van arra is: amennyiben egy önkormányzat nem tudja fizetni ezeket a nevezzük úgy: szociális kifizetéseket, akkor az értéknövekedési adóból fedezi majd a kormány. Hozzá kell tennem: az előbb felsorolt százalékokról jelenleg is vitázunk még, előfordulhatnak kisebb változások” — magyarázza Erdei D. István.

Ne támogassák a költségvetés-tervezetet!

Míg Cseke Attila frakcióvezető és sok más RMDSZ-es politikus szerint is az önkormányzatok így már le tudják fedni a rájuk hárított szociális többletköltségeket, Kereskényi Gábor polgármester nyilvánosan vészharangot kongat, és azt kéri az RMDSZ-es törvényhozóktól, illetve minden Szatmár megyei képviselőtől és szenátortól, hogy ne támogassanak egy olyan költségvetés-tervezetet, amely ellehetetleníti az önkormányzatok fejlődését, Szatmárnémeti „zsebéből” konkrétan 11,14 millió lejt húzva ki csak a szociális többletköltség miatt. „A 2019-es költségvetés tervezete alapjaiban elhibázott, és tovább növeli a centralizációt, a helyi önkormányzatok kiszolgáltatottságát, sok esetben pedig a városok fejlődésének szab gátat. A tervezet alapján Szatmárnémeti esetében indulásból 11,14 millió lejes mínusszal kell számolnunk, ezért arra kérem az illetékeseket, hogy javasolják: a beteggondozók illetménye továbbra is a központi költségvetésből (az áfából) legyen fizetve, és ne támogassanak egy olyan költségvetés-tervezetet, amely ellehetetleníti az önkormányzatok fejlődését! Beszélhetünk tő- vagy körmondatokban, de a lényegen nem változtat: senki nem tud egy konkrét képletet mondani arra, hogyan is lesz az a bizonyos kompenzálás, és senki nem tudja konkrétan garantálni, hogy lesz-e abból valami. Bizalmatlan vagyok a kormány megnyugtató, hangzatos ígéreteivel szemben — és nem is alaptalanul. Polgármesterként pillanatnyilag azt látom, hogy Szatmárnémeti esetében 11,14 millió lej mínusz lesz a szociális többletköltség miatt, 3 millió lejes mínusz a közalkalmazottak étkezési pótléka miatt — és arra gondolni sem merek (pedig nagyon is reális 'veszély'), hogy a már megkötött szerződések (útkarbantartás, nagyberuházás stb.) esetében a kivitelező kérheti a költségek aktualizálását, ami 20–50%-os emelést is jelenthet egy-egy szerződés esetében” — mondja megkeresésünkre a kijelentései miatt több RMDSZ-es politikus orrolását, haragját is fejére vonó Kereskényi Gábor.

Szabó Kinga Mária