A nagytarnai ökotábor kialakításában vállalt szerepéért kitüntette a református egyház Békéssy Erzsébetet, a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatóját. Tavalyi eredményeiről és a jövőre vonatkozó terveiről is kérdeztük a díjazottat.

— Tett-e idén újévi fogadalmat?

— Legtöbben úgy lépik át az új év kapuját, hogy fogadalmukhoz híven, mindent másként szeretnének csinálni, más szóval új életet akarnak kezdeni. A környezetvédelem egy folyamatos, kitartó tevékenységet igényel, így hát nekem nincs szándékomban sem új életet kezdeni, sem pedig mindent másként csinálni, hanem céltudatosan folytatni azt, amit elkezdtem, és természetesen fejleszteni tudásomat, hogy az új kihívásoknak is eleget tudjak tenni. A hivatás számomra nem csak eszköz a mindennapi betevő falat biztosítására, hanem azt a szenvedélyt is jelenti, amiről álmodtam, és vágytam, hogy űzhessem. Szeretem a hivatásomat, szívvel-lélekkel csinálom, és így sem az eredmények, sem a szakmai elégtétel nem marad el. Szeretem az embereket, nem csak a munkatársaimat, hanem minden lelket, amely a munkám során körülvesz, és arra ösztönzök mindenkit, hogy fogjunk össze, mert csak együtt, csapatszellemben munkálkodva érhetünk el igazi eredményeket.

— Melyek azok a 2014-es megvalósítások, amikre büszkén tekint vissza?

— A 2014-es év sikerei mögött kemény, kitartó munka áll. Bár akadályokból nem volt hiány, buzgón igyekeztünk haladni előre, és ha kis lépésekkel is, de a közös cél felé törekedtünk, ami egy tisztább, egészségesebb élet biztosítása a jövő nemzedék számára. Maroknyi, mindössze 37 szakemberből álló csapatunkkal igyekeztünk mozgósítani a megye lakosait. Ez, természetesen, folyamatos kommunikációt igényelt, ami egyike alapvető tevékenységeinknek. Szerintem mindig, mindenhol közel kerülni azokhoz, akik számára mondanivalód van, ahhoz hogy ne csak meghallgassanak, de aktív részesei is váljanak a közös kezdeményezéseknek. Szeretném kiemelni a 2014-es faültetési akciót, melynek során közös erővel, 23 községben, 21 hektárnyi területen (a volt falusi szeméttelepeken) több mint 209 000 csemetét ültettünk el. Nem volt egyszerű ennek a nagyszabású akciónak a megszervezése és lebonyolítása, de sikerült. Hogy miért? Mert a kicsiktől a nagyokig, az egyszerű embertől a magas funkcióban lévőkig, mindenki számára nyilvánvalóvá vált az erdők telepítésének fontossága, és megértették, hogy ehhez minden talpalatnyi földet érdemes felhasználni. Természetesen itt nem állunk meg, ez évben is folytatjuk ezt az — általunk sikeresnek vélt — akciót. Azt szeretnénk, ha minden településen létrejönne egy kicsi zöld oázis, ahol majd az unokáink kedvükre örülhetnek a természet szépségeinek . Az idén is az erdők havában (azaz március 15. és április 15. között) legalább 200 000 csemete ültetésével szeretnénk hozzájárulni az oázisok kialakításához. Szinte mindennapi témává vált a hulladékgazdálkodás problémája. Sajnos ezen a téren, bár tudatosítási és mozgósítási akcióink igen nagy számban voltak, mégis úgy érzem, egy helyben topogunk.

Kiemelném viszont az ifjúság számára meghirdetett két környezetvédelmi vetélkedőt.

Egyik a ,,Játszva újrahasznosítunk”, melyet 2008 óta folyamatosan meghirdetünk az óvodások számára. Ennek során a 2013–2014-es tanévben 43 óvoda gyerkőcei és azoknak szülei és nagyszülei szorgalmasan gyűjtötték az elhasznált elemeket egy egész tanév alatt, sokszor még a jó elemeket is kiszedték a távirányítókból, hogy minél nagyobb mennyiség gyűljön össze. Körülbelül 5000 kisgyermek, valamint szüleik és nagyszüleik bevonásával sikerült közel egy tonna használt elemet begyűjteni. Azonban nem a mennyiség a mérvadó, hanem a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának megértetése, ami reményeink szerint sikerült.

A másik vetélkedőnk az ,,Életet a környezetnek – életet az embernek”, melyet 2005 óta minden évben meghirdettünk. Ez volt egyébként az első olyan diák vetélkedő, amit igazgatóként kezdeményeztem az iskolások számára. Éveken keresztül különböző környezetvédelmi témakörökben folytak a tevékenységek, a hangsúlyt viszont ez esetben is a szelektív hulladékgazdálkodásra helyeztük.. A 2013-2014-es tanévben a téma az ökoturizmus volt, és nemzetközi szinten zajlott a verseny, melybe 109 iskola nevezett be. Ez esetben a mozgósítás és a tudatformálás nem csak megyei szinten zajlott, hanem az Északnyugati Régióban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is.

— Miért a gyerekekkel, fiatalokkal folytatott munkára helyezte a hangsúlyt?

— Nem véletlen, hogy az ifjúság bevonásával próbálunk a felnőttekre hatni, mivel általuk reméljük, hogy sikerülni fog az idősebbek mentalitását megváltoztatni. És hogy mire alapozom ezt a meggyőződésemet? Bármilyen kezdeményezéssel fordultam a felnőttek irányába a hulladékgazdálkodás terén, sajnos, nem járt igazi sikerrel. Például a felmérés eredménye, amit 5007 lakos bevonásával végeztünk abból a célból, hogy lássuk, hogyan is állunk a szelektív hulladékgyűjtéssel Szatmár megyében (hogyan állnak hozzá az emberek, akarják-e vagy sem, min szeretnének változtatni, mit szeretnének másként) sajnos azt igazolta, hogy még mindig gyerekcipőben járunk. Még mindig, holott 15 éve foglalkoztat ez a téma — ha még emlékeznek, 2001-ben jelent meg Szatmárnémeti és Nagykároly utcáin az első 35 kukasziget a szelektív hulladékgyűjtés meghonosítása céljából. A 6 hónapig tartott projekt keretében háromszínű konténereket helyeztünk ki, de miután a két város vezetősége számára a szelektív gyűjtés nem jelentett prioritást, nem voltak hajlandóak folytatni a programot, azaz a hulladék válogatásának szorgalmazását, végül pedig a kukák is eltűntek. Bár csak akkor komolyan álltak volna az ügy mellé, akkor talán mostanra másképp alakultak volna a dolgok...

Nem örvendett túl nagy népszerűségnek a felmérésünk sem, melynek a kiértékelőjét a szamosdobi öko-szeméttelepen szerveztük meg, remélve, hogy nagy lesz az érdeklődés. Úgy véltük, sokan fognak hozzánk társulni, hogy egy kirándulás folytán ne csak közös elégedettségünket fejezzük ki e nagy megvalósítás kapcsán, hanem együtt dolgozzuk ki azt az ütemtervet, ami a lakosság elvárásain alapszik. Sajnos, csak 30 személy tartott igényt erre a közös munkára.

A megye 4 éves környezetvédelmi stratégiájának felújítását is a lakosság részvételével akartuk megvalósítani. Két közmeghallgatást is szerveztünk a média általi népszerűsítés mellett, de sajnos egy alkalommal sem örülhettünk a lakosság érdeklődésének, senki nem vett részt a nyilvános vitákon. A szakemberek által elkészített stratégia operatív lett, de tartok tőle, hogy bizonyos beruházások kivitelezése során lesznek észrevételek, hivatkozva arra, hogy az említett tervről nem értesült a lakosság. Ettől függetlenül azon leszünk, hogy minden beruházás megvalósítására kiadott engedély a lakosság érdekeit tartsa szem előtt.

A parkok és egyáltalán a zöldövezetek karbantartása, bővítése, szépítése egy olyan hálás téma, amit már 6 éve, hagyományszerűen, minden év májusában, a ,,virágkarnevál” megszervezésével népszerűsítünk. Nagy érdeklődésnek örvend ez a rendezvény, 2014-ben is több mint 1000-en vettek részt rajta, fiatalok és idősek egyaránt, ami arra ösztönöz bennünket, hogy 2015-ben még színvonalasabb rendezvényre törekedjünk, mindannyiunk örömére.

Arra a következtetésre jutottam, hogy ha eredményt akarok elérni, az ifjúság a legjobb „befektetés”.Velük érdemes foglalkozni, ők nagyon hálásak tudnak lenni, ők még tiszták, és őszinte tenni akarási vágy van bennük.

Ezért mondom azt, hogy a 2014-es év legnagyobb megvalósítása az, amit az ifjúság számára, az egyház támogatásával közösen hoztunk létre — ez a nagytarnai Természet és a szeretet otthona. Hogy mennyire így van ez, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy rövid idővel az átadás után, 270 ifjú látogatta meg a tábort, és azóta is folyamatosan van igény a táborhelyre.

— A fiatalok mellett ezt a megvalósítást a református egyház vezetősége is nagyra tartotta, ki is tüntették...

— Úgy érzem, érdemes álmodni és álmokat megvalósítani. Életem legmeghatóbb pillanatát 2014. december 5-én éltem át, amikor Temesváron, a református templom hajlékában Ft. Csűry István püspök úrtól Nt. Kovács Sándor esperes úr laudációja kíséretében átvehettem a PRO ECCLESIA-díjat és a kitüntetéssel járó, Bocskai István fejedelmet ábrázoló plakettet. Ez a kitüntetés arra ösztönöz, hogy hitben, emberek iránti szeretetben, hivatástudóan, kitartással dolgozzak tovább, mert csak így valósíthatom meg azokat az álmokat, terveket, amik a tarsolyomban vannak a 2015-ös évre.

— Megosztana lapunk olvasóival néhányat a jövőre vonatkozó elképzelései közül?

— Remélem, hogy rövidesen elbírálásra kerül az Országos Környezetvédelmi Alap által az a pályázat, amit 2014-ben nyújtottunk be, és ami az ökotábor további fejlesztését tűzte ki céljául. Ha netalán nem nyerne a pályázat, akkor is azon leszünk, hogy az egyházat támogatva élettel töltsük meg a tábort. Még sok tennivaló van: egy szabadtéri sátor felszerelése, a tó kialakítása a sporthorgászat népszerűsítése céljából, a sportpálya és a lelátó-nézőtér befejezése, szalmabálákból, egy újabb kis ház építése stb. Nagyon szeretném továbbá, ha sikerülne kialakítanunk azt a tervezett 25 kilométeres kerékpárutat, ami összekötné Szatmár városát Erdőddel és Szatmárheggyel, mivel ezzel nemcsak az alternatív szállítási eszközök népszerűsítéséhez járulhatnánk hozzá, hanem a térség történelmi és kulturális értékeit is tudnánk népszerűsíteni a turisták körében.

A Szamos folyó hajózhatóvá tétele is a terveim között van, de ha nem kapom meg ez évben sem a város támogatását, akkor ezt is egy pályázat által fogjuk megvalósítani. Azt szeretnénk mi, szatmáriak, hogy ne csak a mobilitás hete alkalmából élvezhessük a Szamos folyó csodálatos adottságait, hanem úgy, ahogyan 100 évvel ezelőtt élvezték a szatmáriak, amikor a mindennapi életük része volt a folyón való közlekedés.

Szívemen viselem emellett a város műemlék épületeinek sorsát is, nem véletlen, hogy a városi Közfürdő felújítását magam kezdeményeztem és a kivitelezésben is részt vettem. A z Iparosotthon (volt Popular mozi) korszerűsítésének is én voltam az ötletgazdája, és ha a város vezetősége igényt tart rá, a Pannónia Szálló felújításához is kész vagyok ötleteimmel hozzájárulni.

Segíteni szeretnék ezen kívül a szociális problémákkal küszködő gyerekeknek, ennek érdekében, ahogyan azt a 2014-es évben is tettem, az óvári árvaházi gyerekeket szeretném támogatni. Velük közös tevékenységeket szoktunk szervezni, így — akár egy nagy család — meghitt környezetben töltünk el néhány kellemes órát.

A biodiverzitás terén két pályázatunk megvalósítása is folyamatban van, ezek 4, illetve 5 éves lefutásúak. Azon leszünk, hogy az Európai Unió elvárásainak megfeleljünk ezen a téren is.

Mindemellett létre szeretném hozni a megye Környezetvédelmi Önkéntes Testületét, és még sorolhatnám...