A prefektúra irányából hallatszódó kisebbségellenes felhangokra figyelmeztet a szatmárnémeti polgármester. Kereskényi szerint a magyar nyelvhasználatról szóló jogszabályt értelmezik félre.

Tizenhat éve érvényben lévő törvény mondja ki, hogy azok a közhivatalnokok, akik olyan városban dolgoznak, ahol egy adott kisebbség számaránya meghaladja az összlakosság számának húsz százalékát, a lakossággal való kapcsolattartásban közvetlenül érintettek között kell hogy legyen olyan, aki ismerik az adott kisebbség nyelvét. Szatmárnémetiben ez a kisebbség a magyar, mondta el lapunknak a polgármester, a prefektúra mégis megtámadta azt az alkalmazási feltételekről szóló tanácsi határozatot, amelyik kimondja, hogy a testület leendő két jogtanácsosa magyarul is kell tudjon. A félreértéseket ebben a kérdésben az szokta okozni, hogy melyek azok az osztályok, amelyek direkt kapcsolatban vannak a lakossággal, és az ügynek ezt a részét hajlamos a prefektúra úgy értelmezni, hogy csak és kizárólag a lakossági ügyfélfogadó irodában dolgozók vannak közvetlen kapcsolatban a város lakosságával, ezért csak az ott dolgozók számára kötelező előírni a magyar nyelv ismeretét. A tanácsi döntéssel szemben álló magatartását a prefektúra azzal indokolja, hogy ugyebár a leendő jogászok a bíróság előtt képviselik majd a városi tanácsot, és mivel a bírósági tárgyalások román nyelven folynak, nincs szükségük a magyar nyelv ismeretére, ismertette Kereskényi. A polgármester elmondta azt is, hogy ez rossz érvelés a prefektúra részéről, mert ezeknek a jogászoknak nem csak annyi lett volna a dolguk, hogy a bíróságot járják, hanem nekik kell magyarra fordítaniuk a normatív tanácsi határozatokat is, és magyarítaniuk kell a tanácsosok és a hivatalban dolgozók vagyonnyilatkozatait, tehát közérdekű információkat kell mindenki számára érthetővé tenniük. Érdekes módon, mutatott rá Kereskényi, 2004 óta, mióta ezek a jogász tisztségek létre lettek hozva, ugyanilyen feltételek mellett egyik prefektusnak sem volt baja a magyar nyelvet megkövetelő kiírással. Továbbá egyhangú volt a tanács döntése a kritériumokat illetően, a prefektust is delegáló kormánypárthoz tartozó tanácsosok sem találtak semmi kivetnivalót benne, mindenki természetesnek vette.

Azáltal, hogy a prefektus megtámadta a tanácsi határozatot, annak alkalmazása is fel lett függesztve, úgyhogy nem lehet folytatni a versenyvizsgát, továbbra is betöltetlen marad a két állás, hátráltatva van az önkormányzat munkája. A prefektúra határozata miatt pereskedni fog a város, Kereskényi szerint nem az a megoldás, hogy a kormánybiztosi álláspontnak megfelelően úgy fogalmazzák meg a kritériumokról szóló következő tanácsi határozattervezetet, hogy abból kiveszik a magyar nyelv ismeretére vonatkozó kitételt, hanem az, hogy a város számára és nem egy hibás törvényértelmezés szerinti legkedvezőbb formában legyen az megfogalmazva.

Princz Csaba