A magyar elnököt katonai tiszteletadással fogadták az államelnöki hivatalnak otthont adó bukaresti Cotroceni-palotában. A román elnöki hivatalban rendezett közös sajtóértekezletükön Iohannis kifejezte meggyőződését: a két szomszédos országnak oly módon kell fejlesztenie kapcsolatait, hogy azzal polgáraik érdekeit szolgálja, etnikumuktól függetlenül. Szerinte ez akkor lehetséges, ha minden közös témáról párbeszédet folytatnak és kerülik az egyoldalú megközelítéseket. 
Egyeztetésükön szó volt a magyar hivatalosságok romániai látogatásairól is, és ennek kapcsán Iohannis ismét világosan hangsúlyozta a román fél álláspontját, amely szerint az ilyenkor elhangzó felszólalások összhangban kell legyenek a stratégiai partnerség és a román–magyar alapszerződés szellemével.
A román elnök megerősítette: a kisebbségeket hídnak tekinti a két ország között, de úgy véli, a romániai magyarok jogainak érvényesítése kizárólag Romániára tartozik.

Energiaforrási függetlenedés

A találkozón felmerült nemzetközi témákra áttérve a román elnök kiemelte: az Európai Unió országainak mielőbb függetlenítenie kell magukat az orosz energiaforrásoktól, az EU-nak mielőbb egységes, határozott választ kell adnia a kialakult energiaválságra, amelyért szerinte kizárólag az Ukrajna ellen háborút indító Oroszország felelős. Románia szorgalmazza a tagállamok energetikai infrastruktúrájának - a tagállamok közti interkonnektorok, tárolási kapacitások - fejlesztését és az energiaforrások változatosabbá tételét.
 A találkozón egyetértettek abban, hogy az EU-nak az ukrajnai háború miatt rendkívül nehéz helyzetbe került Moldovát is támogatnia kell, hasonlóképpen mindkét ország támogatja a nyugat-balkáni országok uniós integrációját - hangzott el a bukaresti sajtóértekezleten.

Magyar autonómiaigény, és etnikai feszültségek szítása

A magyar autonómiaigénnyel kapcsolatos román újságírói kérdésre reagálva Iohannis leszögezte: Romániában minden kisebbség jogait betartják, ugyanakkor példaértékűnek nevezte a pozitív diszkriminációt, amellyel Románia parlamenti képviseletet biztosít a területén élő nemzeti kisebbségeknek, akkor is ha nincs elég szavazatuk a parlamenti küszön átlépésre. Az elnök megjegyzése nem az ország lakosságának több mint hat százalékát kitevő magyarságra utalt: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 1990 óta minden választáson átlépte a román pártokra is érvényes ötszázalékos parlamenti küszöböt.
"Elnök asszonnyal is részletesen megbeszéltük: közös érdek a (Romániában élő) magyar kisebbség jogainak teljes mértékű tiszteletben tartása, hogy megélhessék kultúrájukat, használhassák anyanyelvüket. Apropó: abban is megállapodtunk, hogy jó, ha a román nyelvet is használják" - mondta Iohannis államfő.
Ioannis ugyanakkor úgy vélte: sajnálatos jelenség, hogy mindkét országban vannak olyan politikusok, akik az etnikai feszültségek szításával akarnak kitűnni és olyan érveket hangoztatnak, amelyek "nem a kisebbségek érdekeit szolgálják és amelyekkel nem lehet egyetérteni". Szerinte ezeknek a "felfújt" témáknak a többsége mesterségesen szít feszültséget, amit párbeszéddel lehet csak enyhíteni, mindkét fél közreműködésével a "románok és a magyar etnikumúak érdekében".
A magyar közmédiának a marosvásárhelyi katolikus gimnázium máig megoldatlan helyzetét firtató kérdésére Iohannis kifejtette: szívügye az ország teljes oktatási rendszerének korszerűsítése, beleértve a kisebbségi nyelveken történő oktatást, már csak azért is, mert politikusi pályafutása előtt maga is tanárként dolgozott egy német tannyelvű iskolában.
 "Néha nincs elég szakképzett tanár, máskor a szervezéssel van gond, mint a marosváráshelyi líceum esetében, ahol az igazságszolgáltatás elé került az ügy és megoldásra várnak. Másutt az infrastruktúra még nem olyan fejlett, mint szeretnénk, de biztosíthatom önt és Románia minden diákját, valamint szüleiket, hogy jóhiszeműek vagyunk, a célunk a minőségi oktatás, tannyelvtől függetlenül" - mondta az elnök.

Magyarország támogatja Románia mielőbbi schengeni csatlakozását

Magyarország támogatja Románia mielőbbi csatlakozását a schengeni térséghez – nyilatkozta Novák Katalin magyar köztársasági elnök a Klaus Iohannis államfővel tartott közös sajtótájékoztatót a Cotroceni-palotában.
„Beszéltünk Románia schengeni tagságáról is, Magyarország támogatja Románia mielőbbi csatlakozását a schengeni térséghez; ezt a folyamatot meglátásunk szerint lehet még gyorsítani, és ebben számíthat Románia Magyarország támogatására” – jelentette ki a magyar köztársasági elnök.
Beszámolója szerint román hivatali kollégája is alátámasztotta: közös európai érdek, hogy Magyarország és Lengyelország részesüljön a nekik járó európai forrásokban.
„Beszéltünk arról is, amit elnök úr is alátámasztott, hogy közös érdekünk az, hogy megállapodás szülessen Magyarország és az Európai Unió között a Magyarországnak joggal járó források vonatkozásában, én ezt kiterjeszteném Lengyelországra is. Európának az az érdeke, hogy Magyarország és Lengyelország is megkapja a nekik jogosan járó európai uniós forrásokat, hiszen ez is szükséges ahhoz, hogy növeljük az energiafüggetlenségünket, illetve ahhoz, hogy ezt a nehéz, kihívásokkal teli időszakot minél jobban át tudjuk vészelni, és Európa ebben is erősödni tudjon” – hangsúlyozta.
Novák közös érdekként határozta meg az Európai Unió befolyásának növelését.

Közös probléma a demográfiai válság is

A két elnök beszélt arról is, hogy Európa jelenleg nemcsak gazdasági, energetikai és biztonságpolitikai kihívásokkal néz szembe, hanem demográfiai válsággal is.
„Az is közös problémánk, hogy Európa népessége természetes módon nem növekszik, ezzel Európa súlya ismételten csak csökken a jövőben. Arról is beszéltünk, hogy milyen fontos a családok megerősítése, a családoknak nyújtott támogatások fokozása, hiszen Európának képesnek kell lennie demográfiai értelemben is fennmaradni, sőt az lenne a jó, hogy ha erősödni tudnánk. A közös érdek mindenképpen az, hogy két szomszédos európai uniós tagállamként és két szomszédos reménybeli tagállamként megtegyünk mindent annak érdekében, hogy Európa hangja erősebb legyen, és Európa befolyása nagyobb legyen a világpolitikai eseményekben” – summázta Novák Katalin.
 Novák Katalin bukaresti látogatása alkalmával 12 éve először került sor államfői szintű magyar-román megbeszélésre. A magyar köztársasági elnök szerdán Nicolae Ciuca kormányfővel, Alina Gorghiu ügyvivő szenátusi elnökkel, Marcel Ciolacu képviselőházi elnökkel és Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, a bukaresti kormány miniszterelnök-helyettesével is találkozott.

Hírszerkesztő