A Román Értékelési és Stratégiai Intézet (IRES) legfrissebb kutatása kimutatta, hogy csökkent a védőoltásokkal szembeni szkepticizmus az idei esztendőben a hazai lakosság körében. A megkérdezett személyek 79 százaléka jó vagy nagyon jó véleménnyel van nagy általánosságban a védőoltásokról, míg 18 százalékuk megítélése szerint ezek rosszak vagy nagyon rosszak.

Az 50 év feletti válaszadók körében a legmagasabb azoknak az aránya, akik jó véleménnyel vannak a vakcinákról, míg a szkeptikusok legnagyobb aránya a 36–50 éves korosztályban van. Minél magasabb az iskolai végzettsége, annál több válaszadó van jó véleménnyel az oltásokról. A legfeljebb 1500 lejig terjedő háztartási jövedelemmel rendelkezők általában nagyobb arányban vannak rossz véleménnyel az oltásokról, mint a magasabb jövedelműek, valamint a vidéki térségbeli válaszadók, szemben a városi területeken élőkkel.

Miért nem bíznak a vakcinákban?

Arra a kérdésre, hogy mi a fő oka annak, hogy rossz véleményük van az oltásokról, azoknak a válaszadóknak a 18 százaléka, akik ezen a véleményen vannak, a következő okokat sorolta fel: félelem a mellékhatásoktól (30 százalék), bizalmatlanság (18 százalék), a hozzáférhető információk hiánya és a manipulációtól való félelem (11 százalék), félelem a vakcinák hatástalanságától (8 százalék), nem tesztelték ezeket huzamosabb ideig (5 százalék), az emberiség ellen fejlesztették őket, károsak (5 százalék), szükségtelenek (4 százalék).

Tízből kilencen kaptak már oltást

Az IRES által megkérdezettek 91 százaléka bevallotta, hogy életében legalább egy alkalommal kapott már oltást: 60 százalékuk kötelező védőoltást, 31 százalékuk pedig olyat, amely nem szerepel az Országos Oltási Rendben. A felmérésben résztvevők 6 százaléka ugyanakkor azt mondta, soha életében egyetlen oltást sem kapott, 2 százalék nem emlékszik, egy százalék pedig nem adott választ a kérdésre. Nagyobb arányban vannak egyébként az alacsony iskolai végzettségűek és vidéki lakosok körében azok, akik azt mondják, hogy soha nem voltak beoltva. Tíz válaszadó közül egy azt állítja egyúttal, hogy emlékszik az immunizálást követő mellékhatásra.

A lakosság fele szerint biztonságos

Míg a megkérdezett lakosok közül tízből nyolc tudja, hogy a COVID-19 elleni oltás önkéntes (91 százalék), ingyenes (89 százalék), és a járványból eredő korlátozások megszüntetéséhez szükséges (79 százalék), az önkéntes válaszadók kétharmada (66 százalék) hatásosnak tartja az oltást, és körülbelül a felük (53 százalék) biztonságosnak. Az 51 év feletti munkanélküliek, akik nem használják az internetet, a közösségi hálózatokat, hatékonyabbnak és biztonságosabbnak tartják az oltást, emellett az iskolázottság szintjének növekedésével egyenes arányban nő azok száma, akik szintén hatékonynak és biztonságosnak tartják.

Tízből négyen oltatnának

Tízből négy válaszadó beoltatja magát a COVID-19 ellen, ha lehetősége lesz rá, míg ötből mindössze egy válaszadó határozott úgy, hogy nem fogja beadatni a vakcinát. Vannak még bőven olyanok, akiknek nem sikerült eldönteniük, a megkérdezettek 36 százaléka: 25 százalék talán immunizáltatja magát, 9 százalék valószínűleg nem oltatja be magát, 2 százalék pedig teljesen bizonytalan.

Sokan ismernek fertőzötteket, betegeket

A felmért lakosság több mint fele ismer olyan személyt, aki megfertőződött már a SARS-CoV-2 vírussal, vagy ő maga is volt COVID-19-beteg — többségük férfi, városi környezetben él, főként Erdélyben és a Bánságban, használja az internetet és a közösségi hálókat, és van munkahelye. Szomorú adat, hogy a válaszadók negyede ismert olyan személyt, aki elhunyt a COVID-19 betegség következtében.
A lakosság nagy része egyébként aggódik a családja és a közeli barátai egészségéért: 62 százalékuk félti a családtagjait a fertőzéstől, 52 százalék saját maga miatt is aggódik. Azoknak az aránya, akik nagyon aggódnak emiatt, magasabb a nők körében, mint a férfiak között, ugyanakkor egyenes arányban csökken, minél alacsonyabb a jövedelme, az állástalanok körében és azok között, akik nem használják az internetet.
A felmérés január 13–15. között készült, 1512 fő megkérdezésével, a hibahatár 2,5 százalék.

Bumbuluţ Krisztina