Az államtitkár a Nemzetpolitikai Kutatóintézet tanácskozásán úgy fogalmazott: "nagy győzelmet arattunk mi magyarok, közösen Erdélyben", jól szerepeltek a magyar jelöltek. Összegzése szerint ez biztos alapot teremt arra, hogy a december 6-ai országos választáson is meg tudjon az RMDSZ jelenni.

Potápi Árpád János kiemelte Kelemen Hunor RMDSZ-elnök munkáját, aminek nagy szerepe volt abban, hogy a jelöltek sikeresen mérettessék meg magukat.

Külön kiemelte a marosvásárhelyi győzelmet, és azt, hogy 20 év után ismét magyar polgármestere van a városnak.
Ez a győzelem talán a legnagyobb, általa vissza lehet kapcsolni a várost az erdélyi magyar vérkeringésbe - vélekedett Potápi Árpád János. Megjegyezte: a szavazáson jelentős számban román szavazókat is sikerült megszólítani.
Most az a feladat, hogy a decemberi választásokra koncentráljanak, és ott a legesélyesebb magyar jelölteket támogassák, hogy az RMDSZ parlamenti párt legyen, és adott esetben kormányzati pozícióba is tudjon kerülni - mondta a nemzetpolitikai államtitkár.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke kiemelte: 2016-ban színeikben 195 polgármester szerzett mandátumot, most 199.
A Magyar Polgári Pártnak korábban 16 polgármestere volt, most 10 településvezetői széket szerzett meg. Legnagyobb sikernek ő is Marosvásárhely megszerzését nevezte, ahol 2016-ban még 1700 szavazattal elveszítették a választást.
Húsz év után ismét magyar polgármestere van Marosvásárhelynek, amelyet a magyarság szempontjából ikonikus városként jellemzett az erdélyi magyar politikus.
Az, hogy ilyen arányban sikerült győzni, rövid és hosszú távon is visszaadhatja az erdélyi emberek önbizalmát. Fontos, hogy higgyenek magukban, és abban, hogy nehéz körülmények között is képesek talpra állni. Kitartással és jó jelöltekkel sikerülhet - összegzett Kelemen Hunor.

Kiemelte még Szatmárnémetit, amelynek magyar vezetését sikerült megőrizni. Szászrégent, Nagykárolyt, Gyimesbükköt is példaként hozta, ahol az etnikai arányok ellenére sikerült jó eredményeket elérni.
Fájdalmasnak nevezte Székelykeresztúr elvesztését, ami miatt magukat hibáztatta.
Aggodalomra ad okot, hogy a peremvidékeken több helyen 5 százalék alá csúsztak, így Temes és Brassó megyében - jelezte.

Az RMDSZ elnöke arról is beszélt, hogy ez a voksolás regionális választás volt a ottani magyarság szempontjából.
Nem állítottak minden megyében listát, míg az országos, vagy európai parlamenti választáson mindenhonnan érkeznek szavazatok - jegyezte meg.
Kitért arra, hogy a járványhelyzet miatt a részvételi arány alacsony volt, és az országos részvételhez képest a szavazási kedv valamivel kisebb volt a magyarlakta területeken.

Ez az elmúlt választási időszak trendjét követte - értékelt, megjegyezve: Maros, Szatmár megyében az országos átlag feletti volt a részvétel, míg Szilágy megye az országos átlagnak megfelelő volt.
Volt magyar-magyar verseny, amelynek Székelyföldön nem volt jelentősége, de Székelyföldön kívül több helyen komoly problémát okozott - jegyezte meg.
Kérdésre szólt arról, hogy a parlamenti választáson igyekeznek a külföldön élő magyar közösségeket is megszólítani, akik rendelkeznek román állampolgársággal.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója szintén azt emelte ki, hogy az RMDSZ szempontjából jól sikerültek a választások. A tömörülés messze a legstabilabb párt - hangsúlyozta.

MTI