Pár nappal korábban fogadta el a képviselőház azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében a már régóta és oly sokat vitatott speciális nyugdíjakat 85 százalékig terjedő progresszív adóval sújtják — a döntés azonban amennyire jól hangzik és a választópolgárok szája íze szerinti is, olyannyira populista, summázza Ilyés Gyula vetési polgármester, aki szerint a mostani döntés „még egy 'nagy lépés' a speciális nyugdíjak kérdésének meg nem oldására”. Mint megkeresésünkre kifejtette: „A speciális nyugdíjak megadóztatásáról nagy ovációval számolt be a sajtó is — pedig egyáltalán nincs ok erre a hurráoptimizmusra. A téma kapcsán (hiszen ne feledjük, messze nem az első nekifutás ez a speciális nyugdíjak eltörlésére/speciális megadóztatására) már rengeteg vita, jogi csatározás és politikai cirkusz volt, amelyekből talán tanulni kellett volna valamit… De nem. És a nép ügyvédje már meg is támadta az Alkotmánybíróságon a különnyugdíjak megadóztatásáról szóló törvényt, s a taláros testület minden bizonnyal alkotmányellenesnek minősíti. Viszont ha már nem lehet megszüntetni, mert öröklött jog; ha már nem lehet ilyen kiragadott módon megadóztatni, mert alkotmányellenes, miért nem keresnek egy olyan megoldást, ami alkotmányos?!
Különböző jogi kategóriákba helyezik a nyugdíjakat, jönnek a populista megoldások, amelyeket (mint most is) mindenki megtapsol, de milyen nyugdíjról is beszélünk egyáltalán? Ami alkotmányos — és amibe semmilyen alkotmánybíró, mint ahogy más sem köthetne bele —, az egy egységes adórendszer megállapítása lenne, s ezt az adóztatási törvényt általánosan kell(ene) alkalmazni egységesen minden nagy jövedelemre. Az egyedüli törvényes, alkotmányos megoldás, amit a legtöbb államban alkalmaznak: a jövedelmek progresszív adóztatása, az a rendszer, amit minden állampolgárra egységesen, az éves összjövedelmükre alkalmaznak.
Mert ne felejtsük el: aki speciális nyugdíjat kap, az még valamelyik állami hivatalban is dolgozik, és legalább két (vagy több) igazgatótanács tagja is, aminek nyomán szintén tiszteletdíjban részesül — s az én véleményem szerint ezt az éves összjövedelmét kellene megadóztatni, nem csak az összjövedelmének egy kiragadott részét. Egyrészt, mert ha a jövedelemnek csak egy részét adóztatják meg, abból az államnak jóval kevesebb bevétele származik, mint amennyi reálisan lehetne; másrészt az illetőnek még mindig bőségesen marad tejbe aprítani valója, és el sem gondolkodik például azon, hogy ne halmozza az igazgatótanácsokbeli tagságokat — hiszen a legtöbben valóban csak a tagságukért kapják a juttatást, és nem tevékenységükért; harmadrészt pedig, mint már mondtam, egy egészségesen, jól kigondolt adózási rendszer ellen nem lehet alkotmányossági kifogást emelni. A képviselőház által most elfogadott, progresszív adóztatás mellett még mindig marad egy csomó olyan nagy összegű jövedelem, ami nincs megadóztatva. Egyébként én azzal sem értek egyet, hogy bizonyos szakmai kategóriák jövedelemadó-mentességet élveznek. Nem fair. Az IT-ágazatban dolgozókat (ahol amúgy is magasak a fizetések) mentesítem, a földművest, a gazdálkodót nem támogatom — ki az, aki jobban megérdemli, hogy ne adózzon? Hogyan lehet ezt eldönteni, és ki döntse el? Igaz, van egy majdnem egységes adózási rendszerünk, a 10%-os, ami egyszerű, előnyös, könnyen kiszámítható — de a progresszív adózási rendszer csődbe ment, mert az állam nem tudta kezelni.
Meglátásom szerint ez most egy napon szép és a választópolgárok szája íze szerinti döntés volt, hiszen választásokra készülünk, de a döntés hatása a választásokig sem tart ki. Régóta vagyok már a szakmában, s épp ezért a közigazgatásról, közigazgatási jövedelmekről, létszámcsökkentésekről szóló döntésekben és döntésekből én semmit nem hiszek — egyszerűen nem tudnak alkalmazható, hatékony megoldásokat kigondolni, s ennek sajnos már 'történelme' van Romániában” — mondja.
Szabó Kinga Mária