Belföld

Ponta szemfényvesztő országjelentése

2013.01.12 - 08:13

A román miniszterelnök, Victor Ponta országértékelő jelentésének a jövőben várható kihatásairól kérdeztük Csehi Árpád Szabolcs közgazdászt, a Szatmár Megyei Tanács alelnökét. Csehi szerint nem jók a kilátások, mert nem emelkedik a hazai termelés.

— Az első fontos dolog, hogy Romániának nagyon kicsi a PIB-je (GDP – angolul) — magyarázza Csehi. — Ezzel az Európai Unióban az utolsók között van, és elég jól haladunk ahhoz, hogy az utolsók legyünk. Ez azt jelenti, hogy nem termel eleget az ország. A másik dolog, hogy az államháztartás jövedelmei a GDP-hez képest alacsonyabbak, mint egy átlagos EU-s ország esetében (33 százalék Románia esetében, más EU–s országokban ez magasabb). Ez magyarázza azt, hogy miért is állunk ott, ahol állunk. Panaszkodunk az egészségügyi szolgáltatásokra, alacsonyak a nyugdíjak és a fizetések. Alacsony a termelés, amiből az államkassza más EU-s országokhoz képest kevesebbet inkasszál. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem jó az adórendszer, de a behajtással, fizetési morállal komoly gondok van.

Van egy másik mutatószám, hogy jelenleg Romániában több nyugdíjas van, mint aktív dolgozó. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a nyugdíjasokon és az alkalmazottakon kívül van egy olyan kategória is, hogy gyerekek (hál' Istennek), akkor az látszik, hogy négy és fél millió aktív dolgozó kell eltartsa az ország lakosságát. A négy és fél millió még tovább bomlik, hiszen a közalkalmazottakat is el kell tartsa a magánszféra, akkor ez az arány még rosszabb. Ennek kapcsán több mint tizenegymilliárd euró szükséges a nyugdíjak kifizetésére. Az a négyszázalékos emelés 500 millió eurót jelent az országnak, bár a nyugdíjak így is nagyon alacsony szinten vannak más országokhoz képest, és több mint egymilliárd eurót jelent a közalkalmazottak fizetésének a kiigazítása mint többlet-teher a tavalyhoz képest.

Államadósság

— Nagyon fontos, hogy ebben az évben az államadósság a PIB-hez képest nagyon jól áll Romániában (kb. egyharmad), ami az EU-s országokban az egyik legjobb — folytatja a közgazdász. — Ilyenkor mindig meg kell jegyezni, hogy hiába áll jól az államadósság az államháztartás hiányában, ha visszafogja a gazdaság fejlődését. Ha egy kicsit nagyobb lenne az államháztartási hiány, de ez beruházásokra lenne használva, hogy majd a beruházásokból növekedjen a termelés, sokkal egészségesebb lenne. Így is az idén Románia hiteltörlesztésre és kamatra a költségvetésnek a tíz százalékát költi. 1,7 milliárd euró hitelt kell visszaadni, a kamat pedig 2,5 milliárd euró. Nagyon fontos, hogy a beruházásokra a költségvetés tizenöt százaléka van előirányozva, de annak egyharmada (2,5 milliárd euró) EU-s pénzekből lesz leosztva. Itt nagyon fontos megnézni két számot: mennyit várunk az EU-tól, és Románia mennyit kell befizessen. A befizetés: kötelezettség. Ha nem tudjuk lehívni az EU-s pénzeket, akkor Románia az EU-s tranzakciós pénzekből kell kifizesse a kötelezettségeit. Ha nem vagyunk képesek lehívni az EU-s pénzeket, akkor újabb veszteségekkel találkozunk. Ami a költségvetés többi szektorát illeti, több mint hatmilliárd van egészségügyre, több mint négymilliárd tanügyre, de ha kihangsúlyozzuk, hogy kis összeg származik abból, amit megtermel Románia, automatikusan ez az egészségügyi rendszer nem hoz minőségi szolgáltatást. Nagyon fontos lenne komoly reformokat bevezetni, és ne csak szemfényvesztésként csökkentsük a kormányzati tisztségviselők létszámát, amikor közben megnöveltük a minisztériumok számát. Az adóemelés nem segít semmit az önkormányzatokon: abból nem lesz úthálózat, az csak a lakosságot sújtja még jobban. A vállalkozásoknál legfontosabb a stabilitás. Legyen kiszámíthatóság. Egy rosszabb stabil rendszer is jobb, mint egy állandóan változó. Mivel további megszorítások várhatók, ez negatívan fogja befolyásolni a vállalkozói szférát is.

Elek György