Az eddigi nyolc helyett tegnap már tíz régióról beszélt a kormányfő, szerinte törvénymódosítással el lehet indítani a decentralizációt, nem kell megvárni ezzel az alkotmánymódosítást.

A három székelyföldi megye (Maros, Hargita és Kovászna) Brassó megyével alkotna közös fejlesztési régiót a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) legújabb elképzelései szerint — derült ki pénteken a pártvezetés Konstancán (Constanta) zajló tanácskozásáról közölt beszámolókból. A román hírtelevíziók és hírügynökségek úgy tudják: a PSD vezetői támogatnák, hogy a jelenleg hat megyét magába foglaló központi fejlesztési régió két legnagyobb városát, Brassót és Nagyszebent különválasszák, s két kisebb fejlesztési régióba sorolják.

A Digi 24 hírtelevízió egy térképen is szemléltette a szociáldemokraták elképzelését, amelyen a székelyföldi megyéket Brassóval közös régióban ábrázolták, továbbá a Duna és a Fekete-tenger által közrefogott Dobrudzsa is különálló régiót alkotott.

A tengerparti tanácskozáson részt vevő Victor Ponta pártelnök-kormányfő úgy nyilatkozott, nem kell megvárni, amíg a jövőre esedékes alkotmánymódosítás lehetővé teszi, hogy közigazgatási régiók alakuljanak: a kormánytöbbség már idén ősszel növelheti a létező fejlesztési régiók számát.

Kifejtette: a jelenlegi fejlesztési régiókról rendelkező, 1998-ban elfogadott 315-ös törvény módosításával el lehet indítani a decentralizáció folyamatát és javítani lehet az európai források felhasználásának hatékonyságát anélkül, hogy megvárnák ezzel az alkotmánymódosítást.

Románia 1998-ban hét fejlesztési régióra osztotta az ország 41 megyéjét, a főváros pedig egy nyolcadik fejlesztési régióként önállóan pályázik uniós támogatásokra. A magyar többségű történelmi Székelyföldet magába foglaló Maros, Hargita és Kovászna megye három román többségű megyével, Brassó, Szeben és Fehér megyével került össze a hetes számú, „központi” fejlesztési régióban. A fejlesztési régióknak jelenleg nincs közigazgatási szerepük, de a szociálliberális kormány egyebek között azért akarja módosítani az alkotmányt, hogy közigazgatási régiókat hozzon létre.

A magyar politikai szervezetek elfogadhatatlannak tartják a nyolc fejlesztési régión alapuló közigazgatási felosztást, mert a magyarok mindenütt kiszorulnak a regionális döntéshozatalból: a székelyföldi magyarság aránya például a 30 százalékot sem éri el a központi régióban.

Victor Ponta pénteken azt mondta: már a liberális koalíciós partnereknél is „puhatolózott” a tízrégiós megoldásról és az ellenzéket is be akarja vonni a régiósításról zajló közvitába. Hozzátette: hétfőn hivatalosan is konzultációra hívja az ügyben a jobbközép Demokrata Liberális Pártot (PDL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ).