A bukaresti kormánykoalíciót nem zavarná túlságosan, ha a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kilépne a kormányból (amiért a külügyminisztérium a kisebbségi jogok ellen lépett fel), a magyar érdekképviselet szavazatait ugyanis a Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök vezette új liberális párt törvényhozói pótolhatják a parlamentben - írta kedden az Adevarul című liberális kötődésű lap.

A cikk rámutat, a Liberális Reform Párt (PLR) 20 voksot jelentene Victor Ponta kormányának, alig kevesebbet, mint amennyivel az RMDSZ rendelkezik (26) a törvényhozás két házában. Tariceanu hívei (köztük a korábbi Ponta kormány egyes miniszterei) amúgy is azért léptek ki a jobbközéppel szövetkező Nemzeti Liberális Pártból (PNL), mert nem értettek egyet az ellenzékbe vonulással - fejtegeti a lap.

Az Adevarul számításai szerint a képviselőházban az RMDSZ szavazatai "nem számítanak": a 18 fős magyar frakció nélkül is a koalíció többi pártjának 12 fős többsége van, amit tovább növelnek a kisebbségi frakció (17), és a Dan Diaconescu Néppárt-PPDD (19) voksai. Ehhez adódna hozzá a Tariceanu vezette PLR 16 szavazata.

A szenátusban viszont a kormánykoalíciónak alig egy fős többsége marad a nyolc tagú RMDSZ-frakció ellenzékbe vonulása esetén. Mivel a kisebbségeknek nincs képviselete a felsőházban és PPDD-nek már nem maradt önálló frakciója, mert szenátorai már korábban átültek a kormányoldalra, a szociáldemokrata miniszterelnök csak az új liberális pártra számíthat. A szenátusi kormánytöbbséget tehát döntő módon befolyásolhatja, hogy hány szabadelvű szenátor ül át a Tariceanu körül szerveződő pártba - állítja az Adevarul, amelynek számításai szerint 2-4 honatyáról lehet szó.

Az RMDSZ azért helyezte kilátásba kilépését a bukaresti kormányból, mert Románia a magyar érdekképviselettel szemben avatkozott be a kisebbségek és az Európai Bizottság jogvitájába. A Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés a kisebbségek védelmében szorgalmaz uniós szintű jogalkotást, de illetékességét az EB elhárította. Az elutasítás ellen a kezdeményezők pert indítottak az Európai Unió Bíróságán, amelybe Románia és Szlovákia az Európai Bizottság, Magyarország pedig a kisebbségek oldalán lépett be.