Lucian Mureşan görögkatolikus bíboros levelet intézett Victor Ponta miniszterelnökhöz, melyben kéri, hogy hozza nyilvánosságra a kormány álláspontját a bikszádi esettel kapcsolatban.

Amint arról korábbi lapszámunkban beszámoltunk, Szatmár megyében hetek óta borzolja a kedélyeket az a konfliktushelyzet, ami azt követően alakult ki, hogy a Nagybányai Román Görögkatolikus Püspökség visszakapott Bikszádon olyan ingatlanokat, melyekben jelenleg egy ortodox kolostor működik. A végrehajtók november elsején kellett volna gyakorlatba ültessék a Craiovai Ítélőtábla 341/25.10.2011-es határozatát, illetve a 2011/180-as számú ítéletet, melyet a Mehedinţi-i Törvényszék hozott a 6184/83/2010-as számú ügyben. A visszaszolgáltatást november 7-én akarták végrehajtani, ám a Szatmár Megyei Tanács jogi osztályának közbelépésével az Avasfelsőfalui Bíróság az 1607/2013-as határozattal felfüggesztette a végrehajtási ítéletet. Az incidens következményeként Lucian Mureşan görögkatolikus bíboros november 13-án nyílt levelet intézett Victor Ponta miniszterelnökhöz, kérve, hogy ítélje el az agresszív cselekedetekre felbujtó viselkedésmódot, melyet Bikszádon tapasztaltak. A levélben a bíboros részletesen leírja, hogy a november hetedikei eseményeket megelőzően a Szatmár Megyei Prefektusi Hivatalban sor került egy egyeztető tárgyalásra, melyen több érintett intézmény képviselőjével tárgyalták meg a bikszádi kolostor sorsát. Azon a gyűlésen abban állapodtak meg a felek, hogy a kolostor természetbeni visszaszolgáltatása a görögkatolikusok számára csak részben fog megvalósulni. Mureşan nem hallgatta el azt a tényt sem, hogy Mircea Govor, a PSD megyei szervezetének elnöke, aki egyben a Szatmár Megyei Tanács alelnöke, a megbeszélést követően azt nyilatkozta a bikszádi kolostor visszaszolgáltatását illetően, hogy: „Ez egy túlkapás! A görögkatolikusok által visszaigényelt és bírósági határozat által visszakapott ingatlanok a Megyei Tanács tulajdonában állnak. Kértem a határozat végrehajtásának elhalasztását, és kérni fogjuk, hogy a perben mi is az érintett felek közé tartozzunk. Bennünket soha nem idézett be a bíróság, annak ellenére, hogy mi vagyunk a jogtulajdonosok.” Az egyeztető tárgyalást követően a Nagybányai Román Görögkatolikus Püspökséget beperelte a Szatmár Megyei Tanács, kérve a végrehajtás felfüggesztését, annak ellenére, hogy nincs szó a megyei tanács tulajdonában levő ingatlanokról. „A bikszádi kolostor a kezdetektől görögkatolikus volt, majd 1948-ban a kommunisták elkobozták, és az állam tulajdonába írták. Azok az épületek, amelyek visszaszolgáltatását kértük, nem az állam, hanem a Nagybányai Román Görögkatolikus Püspökség tulajdonát képezik, melyeket azonban évek óta nem tudunk használatba venni. Ezen ingatlanok sajnos napról napra degradálódnak. A cél az, hogy az idő minden jelét eltörölje annak, hogy a bikszádi kolostor görögkatolikus volt … November 7-én, amikor a bikszádi görögkatolikus kolostor esetében a bírósági ítéletet gyakorlatba ültették volna, az ortodox egyház képviselői összefogtak, hogy megakadályozzák azt. Az egész napos procedúra során a görögkatolikus szerzeteseket, akik a kolostorba szerettek volna bejutni, a jelenlevők kifütyülték, leköpték, bántalmazták, halállal fenyegették, csak azért, mert vissza akarták venni a kommunisták által elkobzott javakat. Az ortodox egyház támogatói többször is azt kiabálták, hogy menjenek ki az országból a katolikusok. Az a mód, ahogyan az Ön alárendeltségébe tartozó intézmények rendezték a bikszádi ügyet, jelzi, hogy Románia nem tiszteli a tulajdonjogot, a vallásszabadságot és a bírósági határozatokat, melyek a görögkatolikusokat érintik. A kormány ezen diszkriminatív hozzáállása aggodalomra ad okot a jogállamot és a különböző vallási felekezetekhez tartozó lakosok békés együttélését illetően” — áll a bíboros Pontához eljuttatott levelében, ugyanakkor utóiratként azt kéri, hogy a kormány és annak képviselői mindenki számára egyformán értelmezzék a törvény előírásait.