Victor Ponta kormányfő az igazságügyi minisztérium ideiglenes vezetőjeként szerdán megnevezte jelöltjeit a legfőbb ügyészi, és a korrupcióellenes főügyészi tisztségre, akiket a legfelsőbb bírói tanács (CSM) véleményezése nyomán Traian Basescu államfő nevez ki.

Ponta ugyanazt a Tiberiu Nitut javasolta legfőbb ügyésznek, akinek a kinevezését Basescu januárban elutasította, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) élére pedig Laura Kövesi korábbi legfőbb ügyészt nevesítette, akit a kormányban részt vevő liberálisok az államfő emberének tartanak, és aki miatt a Szociálliberális Szövetség (USL) felbontását is kilátásba helyezték.

A koalíciós egyezség értelmében az igazságügyi tárca élére a liberálisok jelölhetnek minisztert, Ponta pedig az eddigi miniszter lemondása nyomán ideiglenesen vette át az igazságügyi tárca vezetését. A liberális politikusok közül többen árulásként értelmezték, hogy a szociáldemokrata miniszterelnök arra akarja kihasználni ideiglenes mandátumát, hogy kompromisszumot kössön az USL politikai ellenfelével, Traian Basescu államfővel.

Ponta kedden még azt mondta, hogy letett az ügyészségi vezetők jelöléséről. A bírók és ügyészek szakmai testületeként működő CSM ugyanis versenyvizsga kiírását szorgalmazta, valamint azt kérte a miniszterelnöktől és az államfőtől: ne tegyék politikai alku tárgyává az ügyészségi vezetők kinevezését. A kormányfő kedden közölte, hogy a kérdés megoldása a leendő igazságügyi miniszter feladata lesz.

A CSM-hez intézett szerdai levelében arra hivatkozva tette meg javaslatait, hogy szerdán lejár az ügyészség ideiglenes vezetőségének mandátuma. Az ügyészségi vezetőket az államfő akkor is kinevezheti, ha a CSM kedvezőtlenül véleményezi a jelölteket.

A két tisztségviselő személye fél éve tartó vita tárgya a szociálliberális kormánytöbbség és a jobboldalhoz közel álló államfő között, mert a felek azzal vádolják egymást, hogy a vádhatóságot politikai befolyásuk alá akarják vonni. A két tisztségviselő átlátható módon történő kiválasztását az Európai Bizottság is sürgette Romániáról szóló legújabb jelentésében. Több uniós tagállam a korrupció megfékezésétől tette függővé Románia csatlakozását a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez.