Május 12-e van, pünkösd havának 12. napja, az év Gergely-naptár szerinti 132. napja, amikor az évből még 233 nap van hátra.

A három fagyos nap, a három fagyosszent, Pongrác, Szervác és Bonifác, a kertek rémeinek a napja közül az elsőn, Pongrác napján évszázados tapasztalat szerint a tavaszi meleg időjárás hirtelen hidegre fordulhat, sőt, fagy is jelentkezhet, ami „leszüreteli a szőlőt”, tönkreteszi a vetést. Védekezésül trágyát égettek, füstöltek a gyümölcsösökben, veteményes kertekben, volt, ahol azt vallották, hogy ezen a három napon nem szabad kapálni, mert ha valaki azt teszi, akkor annál nem terem a szőlő. Ha a fagyosszentek idején szép idő van, akkor a gazda azt mondja: „Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz.” Ha tehát az időjárás felhőtlen, kéken ragyog az ég, akkor jó bortermés várható.

Tudományos megerősítés

A magyar hagyományok nemcsak Pongrác, Szervác és Bonifác napját tartották veszélyes időszaknak a mezőgazdaság és a növénytermesztés szempontjából, hanem Zsófia napját, május 15-ét is. Mivel számítottak arra, hogy ilyenkor csökken a hőmérséklet, csakis olyan növényeket ültettek el, amelyeknek nem árt a hideg. Az uborkát, a paradicsomot és a babot viszont csakis a fagyosszentek „távozása” után ültették ki szabad földbe.

A május közepi lehűlésre vonatkozó népi észrevételeket megerősítették jeles tudósok is, Hegyfoky Kabos túrkevei pap is, aki a tizennyolcadik század végi Magyarország egyik legelső meteorológiai szakértője volt. Számos cikke jelent meg az akkori Természettudományi Közlönyben.

Meteorológiai magyarázat

A fagyosszentek idején Északnyugat-Európában rendszerint légnyomási maximum alakul ki, míg keleten és délkeleten alacsony a légnyomás. A légnyomásminimum közepe Magyarország. Vagyis május elején nagy a valószínűsége a sarkvidéki hideg légtömegek betörésének a Kárpát-medencébe, az ezzel járó derült időnek és az erős éjszakai lehűlésnek. Ez különösen a magyar alföldön és a sík vidékeken érvényesül, ahol ilyenkorra már jobban fel van melegedve az idő. Mérsékelt égövön a hőmérséklet csökkenése egy-egy év folyamán más időpontokban is előfordul, viszont a májusi fagyok azért kaphattak különös figyelmet, mert a zsenge növényzet leginkább ilyenkor sínyli meg a hidegebb időt vagy éppenséggel az éjszakai fagyokat.

Püspök és mártírok

Ma, május 12-én a görög-latin eredetű Pongrác névnapja van, a név jelentése minden erő, hatalom.

Május 13-án van a latin-német-magyar eredetű Szervác névnapja, a név jelentése megszabadított.

A Bonifác név eredete latin, jelentése pedig a jó sors embere, jótevő.

Fagyos napok néven tartja számon e három napot nemcsak a magyar, de a teljes a közép-európai néphagyomány is. Pongrác egyébként ókeresztény vértanú, Szervác püspök, Bonifác pedig szintén mártír volt az időszámításunk szerinti 300-as évek környékén. Ettől az egyházi adattól a népi magyarázat nagyon elvonatkoztat, eszerint a fagyosszentek számon tartása ezek furcsa halálából ered. „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok.” És mivel ezeket mi, emberek azóta is észben tartjuk, ezért ők hárman haragszanak ránk, és május közepén évről évre visszatérnek, hogy bosszantsanak bennünket.

Nemzetköziek

A fagyosszenteket egyébként nem csak a magyar vidékeken tisztelik és félik. Németországban és Ausztriában Eisheligen vagy Eismänner, illetve Gestrenge Herren a nevük, az angolok Ice Saints-nek, a lengyelek Zimni Ogrodnicynek hívják őket. Mivel akkor virágzik, a kökény telének is nevezik a fagyosszentek jelenségét egyes helyeken, ismerik Svájcban, Hollandiában, Belgiumban, Csehországban, Horvátországban és Szlovéniában is.

Princz Csaba