Márai Sándor szerint „Az igazi élmény az ember számára (…) elsőrendűen ennyi: önmagának megismerése.” Az önmegvalósítás lényege, hogy az ember kihozza magából a maximumot. Az illető élvezi az életét, nem szenved komplexusoktól, nem stresszel, és ami nagyon lényeges: az önmegvalósítás nem is feltétlenül egyenlő a karrierépítéssel.
Az önmegvalósítás szándéka egyre több emberben — az idősebbek körében is — megfogalmazódik. Az önmegvalósítás kifejezés — mint nagyon sok más divatos szó — úgy megy be a köztudatba, hogy a legtöbben nem ismerik annak a jelentését, mégis úgy tesznek, mintha annak próbálnának megfelelni.
Abraham Maslow pszichológus értelmezése szerint többek között a következő tulajdonságokkal kell hogy rendelkezzen az, aki megvalósította önmagát: reálisan látja a valóságot; toleráns másokkal szemben, és elfogadja a környezetét; természetes módon fejezi ki érzéseit és gondolatait; önállóságra törekszik; nem akar mindent egyszerre elérni, képes felállítani a prioritásokat; fontosak számára a mély emberi kapcsolatok.
Ha széttekintünk a szűkebb és tágabb környezetünkben, és megpróbálunk betekinteni az emberek életébe, azt tapasztaljuk, hogy az önmegvalósítás fogalma olyan szempontokból is öncélúvá vált, amikor az egyén önmegvalósítása amiatt fontos, hogy nagyobb lehetőségek adódjanak számára a közösség érdekeinek a képviseletére.
Ha már a divatról — korszokásról — beszélünk, érdemes megemlíteni a politikusok önmegvalósítási kísérleteit. Ha csak az utóbbi egy-két év politikusi törekvéseit figyeljük, azt tapasztaljuk, hogy a politikusok önmegvalósítása egyéni törekvésekre irányul. A politikus arra törekszik, hogy megalapozza a maga egzisztenciáját, a képviseleti feladatok másodlagosak. A politikusi megnyilvánulások az emberek érzelmeire hatnak, elég gyakran eredményesen, s amennyiben az egyéni törekvések nincsenek egyensúlyban a közösségi elvárásokkal, a közösség tagjai számára pedig lehetőség adódik a hatalomváltásra, a vesztes politikusok igyekeznek megtalálni egy újabb utat a hatalom megtartására. Nagyon sok politikus a választóktól kapott felhatalmazással járó eszközöket felhasználva hat a választók félelmeire, szorongásaira, hogy a közösség tagjai irányítók legyenek.
Az önmegvalósításra szüksége van minden embernek, annak viszont csak akkor van jelentősége, ha az egyén tisztában van a saját képességeivel. Képesség az is, ha egy politikus különböző eszközökkel és módszerekkel olyan helyzetbe hozza magát, hogy megkerülhetetlenné válik. Ilyen esetekben a választókat lehet azzal vádolni, hogy — a saját gyengeségük miatt — nem tudják ellenőrizni a választott képviselőiket.

Elek György