Pár hónapon belül lesz tűzoltósági egység Szatmárnémetiben a Szamos bal partján is, a Târnavei sétányon, bemutatták a nemrég érkezett, ultramodern kereső-mentő konténert, és különféle oltási-alpinista bemutatóval ejtették ámulatba a nyílt napra érkezett apróságokat.

Tegnap, a polgári védelem napján tárt kapukkal várták az érdeklődőket a Szamos Katasztrófavédelmi Felügyelőség udvarán, akárcsak a nagykárolyi és az avasfelsőfalui tűzoltóságon, valamint a tasnádi és a turci bevetési központban — hiszen a polgári védelem a katasztrófavédelem szerves része, amely a felkészülés és megelőzés mellett a lakosság felkészítésére fekteti a hangsúlyt. Természetesen a nyílt napnak legjobban az a több mint száz ovis és kisiskolás örvendett, akik e különleges alkalmon körbejárták a felügyelőség udvarán csatasorba állított (s természetesen az ünnepnek megfelelően csillogó-villogóra suvickolt) piros tűzoltóautókat, nézegették és ismerkedtek azok felszereléseivel, illetve a bevetési oltóruha kellékeivel s a mentéskor és különféle katasztrófahelyzetekben használatos felszerelésekkel is, teli torokból kiabálva drukkoltak a tűzoltóknak, hogy sikerüljön eloltani a speciális tálcában lángoló bemutatótüzet, és szó szerint tátott szájjal bámulták, ahogy az alpinista-tűzoltók leereszkedtek a három emelet magas gyakorlópanelről.

Nem sokkal később pedig az ünnepségre meghívott felnőttek járták körbe és nézték ugyanolyan csodálkozással azt a speciális, városi kereső-mentő konténert, amelyet pár héttel ezelőtt kapott meg a szatmári katasztrófavédelem. A rendkívül komplex felszerelésekkel ellátott konténer (többek között romok alatti keresőkamerák, 400 különféle kiegészítő, betonvágók, légkompresszorok, 220 V-os generátorok, sátrak, műszaki mentési, magasmentési felszerelések, egészségügyi felszerelések) bármilyen természeti katasztrófa esetén használható, de olyan nagyszabású műveleteknél is tökéletesen alkalmazható, mint amilyen a nagymajtényi fúrótoronytűz volt.

A hivatalos ünnepségen Nicolae Dima tűzoltóparancsnok pillantott vissza a polgári védelem kezdeteire — a mai polgári védelmi szervezetek, a légvédelmi egységek Európa legtöbb országában, így Romániában is az első világháború után jöttek létre. Nálunk 1933-ban fogadták el a hatósági légvédelem kiépítésére vonatkozó jogszabályokat, és II. Károly királyi rendeletével hozták létre a polgári védelmet azzal a céllal, hogy védelmet biztosítsanak a lakosságnak az esetleges háborús, de főként légi támadások esetén. A Polgári Védelem Parancsnokságát és a Katonai Tűzoltóság Felügyelőségét egyesítő Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőséget 2004-ben hozták létre, azóta ez koordinálja az összes vészhelyzeti akciót országos és megyei szinten, azaz: feltárja a vészhelyzeteket, tájékoztatja a lakosságot az esetleges veszélyek bekövetkeztéről, felkészíti őket a védekezés módjára, riasztja a lakosságot, készen áll a mentési bevetésre, segédkezik a katasztrófa utáni állapotok helyreállításában, és mentesíti a terepet a háborúból megmaradt lőszerektől és fegyverektől. Ez utóbbiból Szatmár megyében nincs hiány, hiszen évente többször is jelentik a mezőgazdasági vagy építkezési munkát végzők, hogy második világháborús lövedékeket, gránátokat vagy éppen 100 kilogrammos bombát találtak — tavaly 11 alkalommal riasztották a pirotechnikai csapatot, a felszínre került valamennyi lövedéket pedig egyszerre semmisítették meg, de voltak olyan évek is, amikor a riasztások száma elérte a 25–30-at.

Bár az elmúlt évtizedek során a polgári védelmi szolgálatnak többször változott a neve, de a lényeg mindig ugyanaz volt: megszervezni a lakosság védelmét a természeti csapások, katasztrófák, robbanások, gázszivárgások, légi támadások alkalmával — a 85. évfordulóhoz ért intézmény arra törekszik, hogy óvja az emberi életet, az anyagi és környezeti javakat, és tájékoztassa a lakosságot, hiszen a kellőképpen felkészült lakosságot nem érhetik váratlanul a kellemetlen események, megteszi a szükséges óvintézkedéseket. S úgy tűnik, a lakosság tájékoztatásához újabb „segédeszközt” is kapnak, ugyanis a képviselőház tegnap elfogadta a RO-ALERT riasztórendszer bevezetését, azaz az SMS-beni figyelmeztetést árvíz, földrengés vagy más vészhelyzet esetén.

„Lojális partnerei voltunk, vagyunk és leszünk a katasztrófavédelemnek, s ezúton is szeretném megköszönni mindennapos munkáját” — fogalmazott Pataki Csaba megyei tanácselnök, hozzátéve, hogy anyagi lehetőségeikhez képest igyekeznek maximális támogatást nyújtani: tavaly például egy olyan terepjáró beszerzését finanszírozták, amely hatalmas víztartály szállítására is alkalmas, és amivel nehezen megközelíthető terepen (ahol a nagy oltókocsik nem tudnak haladni), erdőtüzek esetében is hatékonyan tudnak menteni. Ám ez nem minden: pár hónapon belül katasztrófavédelmi „munkapontot” alakítanak ki a Szamos bal partján is, ami jelentősen csökkenti majd a bevetési időt. „A Târnavei sétányon álló épület a megyei tanács tulajdona, s most, hogy a városi rendőrség 'elköltözött' onnan az új székházba, lehetőség van egy katasztrófavédelmi munkapont létrehozására a Szamos bal partján is. Az udvar elég nagy ahhoz, hogy kényelmesen elférjen legalább egy oltóautó, a bevetési idő pedig, mondanom sem kell, jelentősen csökken majd, ha például egy Károlyi úti vagy épp szamosdobi esethez kell menniük. Az ötlet az én fejemben született ugyan meg, de teljes megértésre talált a tűzoltóság parancsnokságánál is” — magyarázta lapunk megkeresésére a tanácselnök.

Szabó Kinga Mária