Gazdag és különleges népzenei és néptánc-kavalkád a PMN alatt: Muzsikás Együttes, Fonó, Szabolcs és Ördögborda Táncegyüttesek, Kárpát-medencei utazás a tárogatók világába és szabadtéri táncház kivilágos-kivirradtig (vagy ameddig bírják szusszal).

A világszerte ismert és elismert Magyarország egyik legjelentősebb népzenei együttese, a Muzsikás, melynek muzsikája a hagyományos népzenét és a XX. századi magyar komolyzenét ötvözi. Egyaránt fellépnek folk-, népzenei- és világzenei eseményeken, de nem idegen tőlük az alternatív zene, a jazz, a kelta zene vagy a zsidó zene sem. Augusztus 18-án, kedden 21.30-tól a Szakszervezetek Művelődési Házának kistermében merítenek a népzene tiszta forrásából, s ebben segítségükre lesz a velük rendszeresen fellépő, moldvai születésű Petrás Mária is.

Az Államalapítás Ünnepén, augusztus 20-án egy minden szempontból különleges zenei csemege várja a nézőket 18 óra 30 perctől a Dinu Lipatti Filharmóniában: kárpát-medencei utazást tehetnek a tárogatók világában Kiss Gy. László Liszt-díjas tárogatóművész, valamint Zágoni Mihály tárogatóművész és zenekaruk jóvoltából. Az ünnepi előadást követően pedig, alig pár lépésre a filharmóniától, 21.30-tól a Tűzoltótorony tövében a magyar „táncházas” népzenei új hullám második generációját képviselő Fonó Zenekar pezsdíti majd a vért és csábítja mozgásra a lábat. A magyarországi, felvidéki és kárpátaljai zenészek nem csak a magyar népzenét, hanem a szomszéd népek népzenéit is tolmácsolják a hagyományokhoz hűen és magas színvonalon, már több mint tizenöt éve.

Eurovíziós sztárok a Kossuth-kertben

A legjobb házibulislágerek és koncertshow a PMN-en

Szombaton, augusztus 22-én a Kossuth-kerti néptánc-színpadon, illetve a pódium előtt folytatódik a tánc, hiszen 16 órától kezdődnek az előadások a Borókagyökér Egyesület szervezésében, s egymást váltja a magyargéresi Kikerics néptánccsoport, a szatmárnémeti Röpike, a mikolai néptánccsoport, a bogdándi Rozsmalint, az érmihályfalvi Nyíló Akác, a börvelyi Bekek néptánccsoport, a diószegi Szömörce, a szilágyszéri Kukurók néptánccsoport, valamint Pap-Fejér Boglár és a Herdon fivérek. A színpadhoz a Partiumi Mesterségek Utcáján keresztül lehet eljutni, ahol a népművészeti kiállítás, a hagyományos mesterségek bemutatója és a kirakodó vásár mellett két napon át számtalan érdekesség, illetve hagyományos népi játszótér is várja a kicsiket és nagyokat az Aranykapu Kulturális Egyesület szervezésében. A táncnak azonban még messze nem lesz vége, hiszen 20 órakor kezdődik a mindig hatalmas érdeklődésnek és népszerűségnek örvendő szabadtéri táncház, ahol Uhrin Klára és zenész barátai, illetve a Sorogja zenekar muzsikál — a tervek szerint a táncház leghamarabb éjfélkor „zárja kapuit”. De csak rövid időre, hiszen vasárnap 11 órától már ismét hagyományos népi, vásári attrakciók, gólyalábas műsor, kézművesek és kirakodók várják a kicsiket és a nagyokat egyaránt. 17 órától kezdődik a nyíregyházi Szabolcs Táncegyüttes előadása. Az 1957-ben alakult, egyik leghosszabb múltú amatőr néptáncegyüttes táncaiban őrzi a Kárpát-medence folklórjának hagyományait, de eltökélt szándéka olyan alkotások létrehozása is, melyek a mai kor emberének gondolat- és érzésvilágát tükrözik. Céljuk, a folyamatos belső alkotómunka mellett, olyan művek felújítása, melyek valamikor meghatározó, „alap”-művei voltak a magyar néptáncművészetnek. Őket 18 órától az Ördögborda Néptáncegyüttes követi, Honvágytánc című összeállításukkal. „Turnénk tisztelgés azok előtt a táncosok előtt, akiktől táncos anyanyelvünket kaptuk és akiknek legjava már rég nincs közöttünk. Az ő táncaikat megtanultuk, és célunk, hogy azokat a helységeket felkeressük, ahonnan ezek származnak. Gesztusunkkal meg szeretnők erősíteni a helyi közösségekben a hitet, hogy mindaz, amit mindennapjaikban elődeink megéltek, az követendő példa és nekünk követnünk kell ezt a példát, életmódot. Kalotaszegi népviseletünket Inaktelkén készíttettük, oda szándékszunk eljuttatni tisztelgésképpen és alázattal az inaktelki táncunkat. Jakab Józsi bácsit ifjú korom óta példaértékű embernek tartottam: az ő emlékére született a Magyarózdi táncunk. Széken töltöttem kolozsvári diákéveim jó részét, nekik dedikáljuk a széki táncot. Gyergyóalfalvi születésű édesanyám tiszteletére kutatjuk és szívjuk magunkba az ottani táncokat, népdalokat. Csíkszentdomokos tánckultúráját, mint táncos anyanyelvünket, visszük ajándékként a nagyérdemű elé.” — vallja, társaival együtt, Sándor Csaba Lajos, az együttes vezetője.