Időjárás függvényében ugyan, de a május eleji hosszú hétvégén sokan a zöldben, sütögetéssel „ünneplik” a nyári szezon kezdetét — teljes törvénysértésben és bírságveszélyben.

Jólesik ilyenkor kiszabadulni a poros, szmogos városi forgatagból és a természetben, a pattogó tűznél bográcsost főzni, szalonnát sütni, vagy az izzó parázson ínycsiklandó finomságokat grillezni. Ám a felügyelet nélkül hagyott tűz komoly veszélyforrás, ráadásul vannak olyan helyek, ahol eleve tilos (lenne) tüzet rakni. Három éve, 2012-ben lépett életbe a — minden jó szándéka ellenére már akkor is véleményt megosztó — 54-es számú, úgynevezett pikniktörvény, amely szigorúan szabályozza a tűzgyújtást, rongálást, szemetelést, ugyanakkor előírja azt is: minden önkormányzat köteles kialakítani legalább egy, a szabályoknak teljes mértékben megfelelő és sütőhellyel, padokkal-asztalokkal, szemeteskukákkal ellátott piknikező helyet. Szatmár megyében jelen pillanatban egyetlenegy, minden előírásnak eleget tévő piknikező hely van, nevezetesen Mezőpetriben és két, részben kialakított, de még nem teljesen felszerelt az Avasban: Máriavölgyön és Lunaforráson. És természetesen ott vannak az erdőszélek, folyó-, patak- és tópartok — a borsos bírságok fenyegetésével egyetemben. Hiszen akit tiltott helyen tűzrakáson, szemetelésen, rongáláson kapnak, számíthat rá, hogy megbírságolják — igaz, általában először figyelmeztetik a szabályszegőket, hogy oltsák el a tüzet, és amennyiben ellenszegülnek, vagy később ismét meggyújtják azt, akkor 100 és 50 000 lej közötti pénzbírságra számíthatnak. Persze a törvény cikkelyei taglalják, miért jár enyhébb és miért súlyosabb büntetés. E szerint például szemetelésért 200-tól 2000 lejig terjedő bírság róható ki, tiltott helyen való tűzrakásért 2000–5000 lejt szabhatnak ki a rend őrei, a legnagyobb bírság pedig a közterületen található figyelmeztető táblák és épületek megrongálásáért jár, a végösszeg akár az 50 000 lejt is elérheti. A helyi rendőrséget vezető Ioan Precup lapunk kérdésére elmondta: az előttünk álló hosszú hétvégén nem vetnek be a megszokottnál több járőregységet, viszont gyakrabban fognak a zöldövezeti részeken (például a Szamos-parton, a 16-os lakótelepnél) járőrözni s a nap végén fokozott figyelemmel ellenőrzik, hogy nem maradt-e égő tűz vagy még izzó zsarát a piknikezők után. Aurel Ulici, a Szamos Sürgősségi Helyzetek Felügyelőségének sajtószóvivője ugyanezen kérdésünkre mosolyogva válaszolta: „Mi mindig készenlétben állunk, függetlenül attól, hogy kirándulásra csábító hosszú hétvége vagy egyszerű hétköznap van.” Ugyanakkor néhány alap-jótanácsot is a piknikezők figyelmébe ajánlott a bozót- és erdőtüzek elkerülése érdekében: fontos, hogy valaki állandóan vigyázzon a tűzre, amelynek a közelében okvetlenül legyen kéznél oltásra alkalmas poroltó vagy elegendő víz. Csak szélcsendes időben és lehetőleg az erre kijelölt, kialakított helyen gyújtsunk tüzet, legalább 100 méterre az erdőtől. A cigarettacsikket se hajigáljuk szét a fűben-avarban, a gyermekeket pedig ne hagyjuk a tűzzel játszani, de a legfontosabb: távozáskor ellenőrizzük, hogy rendesen eloltottuk-e a tüzet! Erre érdemes földet is hordani, mivel egy szikrányi parázs is okozhat bozóttüzet, amennyiben azt a szél a száraz avarra fújja. Amennyiben mégis baj történne, azonnal hívjuk az ingyenes 112-es segélyhívószámot.

A tűzbiztonsági előírások mellett a pikniktörvény külön kitér pár olyan dologra is, amelyek alapjában véve magától értetődőek és természetesek (kellene) legyenek: a „fiziológiai szükségleteket” csak a kijelölt helyeken szabad elvégezni, „személyes higiéniával kapcsolatos termékeket” pedig tilos a folyóvizek 30 méteres körzetében használni és azokba beledobni, a kirándulás végén pedig az üres pillepalackokat, sörösdobozokat, zöldséghéjat és egyéb szemetet gyűjtsük össze és az erre kijelölt helyen rakjuk le. Ha pedig ilyen nincs, tegyük be az autóba és vigyük haza, hiszen lakóhelyünk közelében számtalan kuka és szemétgyűjtő konténer található.

Szabó Kinga Mária