A babonák egyik legszélesebb tárháza szilveszter ünnepéhez kötődik, ekkor tesszük a legtöbb (gyorsan elfelejtődő) fogadalmat is, és igyekszünk mindent megtenni az új év sikeressége érdekében. coque huawei p9 Az sem mindegy, mit eszünk az év utolsó éjjelén. Az a nap, amelyen a nyugati világ elbúcsúzik az óévtől, I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, aki 335-ben éppen december 31-én hunyt el Rómában. Bár az ünnep a nyugati kultúrkörben sokáig ide-oda tolódott, volt, amikor december 24-én ünnepelték, de előfordult, hogy előrecsúszott vízkereszt, illetve a háromkirályok napjára, január 6-ára. Csak néhány évszázada, 1691-ben, XII. Ince pápai döntésével rögzült január elsejére. coque samsung Szokásokban és babonaságokban pedig mindig kiemelkedően gazdag volt — ilyenkor még a magukat babonásnak egyáltalán nem tartók is igyekeznek betartani egy-két hiedelmet, hogy a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot „biztosítsanak” maguknak. Férfi hozza a szerencsét Különösen fontos szerepet kaptak az e naphoz-éjszakához kötődő zajkeltő szokások, amelyek célja az ártó, rontó erők távol tartása a háztól, eszközei pedig egykor igen változatosak voltak, karikás ostortól a dudán, csengőn át a kolompig — modern korunkra pedig a petárdázásig torzultak. Itthon, Erdélyben a mai napig szokás az óév kiharangozása és az új esztendő énekkel, zenével való köszöntése — ezeknek a zajos mulatozásoknak a városi megfelelői a szilveszteri trombitálás, tűzijáték; az erdélyi szászok körében még élő hagyomány a szalmával betekert kerekek meggyújtása és domboldalon való legurítása, mert úgy tartják, a kerék összeköti az óévet az újjal. A román falvakban a gyermekek járják végig a szomszédokat csokorba kötött gyümölcsfaágakkal újév napján, az alma-, körte-, cseresznye- vagy szilvafagallyak ugyanis boldogságot, gazdagságot, egészséget és szapora gyermekáldást hoznak azoknak, akiket megcsapkodnak az ágakkal. Sokan mai napig hagymából jósolják meg ilyenkor a következő év időjárását: a félbevágott vöröshagymáról 12 réteget lehántanak — ezek jelképezik egyenként a hónapokat —, mindegyikbe szórnak egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani. Az új év első napjához kötődő szokások igen erősen élnek a modern köztudatban is, hiszen ennek a napnak a lefolyása mintegy előrevetíti az egész évet — például semmit sem szabad ezen a napon kiadni a házból, mert akkor egész évben minden kimegy onnan, de még a szemetet is tilos kivinni, mert kidobjuk vele a szerencsénket. Kéményseprővel találkozni mindig szerencsét hoz, ám aki újév napján ilyen mázlista, attól egy pillanatra sem fog elpártolni a szerencse — de csak ha szorosan fogja kabátgombját, amíg szemüveges embert vagy törött ablakot nem lát. Január 1-je női munkatilalmi nap is volt, nem szabadott mosni, varrni, fonni, de vidéken az állatokat sem fogták be újévkor, s különösen fontos, milyen nemű ember lépi át küszöbünket az új évben elsőként: ha férfi, az szerencsét hoz, a nő azonban szerencsétlenséget (arról nem szól a fáma: a szilveszteri buliból hazaérkező női családtag mit hoz). Szatmáron halat is lehet enni Ne faljunk fel mindent szilveszterkor, maradjon étel a hűtőben, kamrában és az asztalon is, és akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni semmiben. De nagyon figyeljünk, milyen étel kerül az asztalra! Nem szabad baromfihúst enni (csirke, tyúk, kacsa, pulyka — ez utóbbit különösen kerülni kell, különben egész évben pulykamérgesek és veszekedősek leszünk), mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket. A hallal is óvatosan kell bánni, mert annak ellenére, hogy a folyó menti vidékeken, így Szatmáron szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje. A sok lencse, bab, rizs vagy mák, azaz az ezekből készült ételek fogyasztása viszont határozottan jót tesz a pénztárcának, s garantálja, hogy az új évben soha nem ürül ki a bugyelláris. A szerencsehozó ételek toplistáját töretlenül vezeti időtlen idők óta a sült malac. Disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét, a ropogósra sütött malac boldog, minden szempontból ígéretes esztendőt jelent — ezért még a megrögzött hitetlenek is boldogan ragadnak kést és villát a malacpecsenye láttán. coque samsung a5 De a megszokott, sertéshúsból készült ételek, mint például a rántott hús, szóba sem jöhetnek, szerencsét csak a fül, a farok, a köröm és a csülök hozhat. Az egyébként értéktelennek tartott, olcsó húsféléknek a szakácsok ilyenkor nagy figyelmet szentelnek. Mindezen finomságok leöblítéséhez elengedhetetlen a pezsgő: a ma már a legtöbbek számára megfizethető nedű nagyon sokáig csak a leggazdagabbak itala volt — a luxus érzete azonban mind a mai napig hozzákapcsolódik a pezsgőiváshoz. A szilveszteri szokás lényege tehát az: ha drága, úri italt iszunk az új év első perceiben, a folytatás is gazdag, úri, fényűző lesz. Piros alsónemű, de lehet sárga is A nálunk is meghonosodott olaszországi szokás szerint kötelező szilveszter éjjelén a piros fehérnemű viselése, mert viselője sikeres és szerencsés lesz az új évben — Dél-Amerikában szintén nagy figyelmet fordítanak a fehérnemű színére: aki szerelmet szeretne találni, az vörös, aki pedig gazdagságra szeretne lelni, sárga — lehetőleg nap- vagy aranysárga — alsót húz. A kubaiak szilveszter napján minden kéznél lévő edényt teletöltenek vízzel, amelyet éjfél után kiöntenek az ablakon — ezzel kívánnak tiszta, sima lefolyású új évet. S akárcsak Spanyolországban, ők is szőlőt esznek éjfélkor, pontosabban minden harangkonduláskor bekapnak egy-egy szemet, hogy szerencsét hozzanak az új évre. Ha elszámolják magukat, balszerencse vár rájuk (már csak a félrenyelés miatt is). coque samsung a40 Japánban újévkor gereblye segítségével húzzák be a szerencsét a házba, és a hagyományok szerint pontosan 108-at kongatnak a harangokkal. Úgy tartják ugyanis, hogy 6 bűn van (a mohóság, a butaság, a harag, a könnyelműség, a határozatlanság és az irigység) és minden egyes bűnnek 18 árnyalata. A svédek az új év kezdete előtt házi készítésű gyertyákat ajándékoznak egymásnak, ugyanis a hagyományok szerint a fény az öröm és a vidámság szimbóluma, a görögök pedig az új év első pillanataiban felhúzzák az órákat, hogy szerencsét hozzanak a házba. Angliában az óra első ütésére a házigazdának ki kell nyitnia a hátsó ajtót, hogy kiengedje az óévet, majd a 12. coque samsung a70 ütésre pedig beengedni az újat — az angolok szerint egyébként balszerencsét hoz, ha a következő évi naptárat idő előtt kiakasztják, legfőképpen, ha a jövő évi határidőnaplóba írnak. Pénz, pénz és pénz Mindenki szeretne megfelelő anyagi biztonságban élni az új évben, ezért fontos, hogy szilveszterkor legyen egy vagy minél több nagy címletű bankjegy vagy bankkártya (amin van persze pénz is) a pénztárcában, kabátzsebben, mert a babona szerint az új esztendőben soha nem lesz kevesebb pénz nálunk, mint amennyi az évváltáskor volt. S ugyanilyen elgondolásból nem szabad ilyenkor kölcsön adni (egész évben hiányt fogunk szenvedni), de sepregetni sem, mert azzal szerencsénket és pénzünket seperjük ki az ajtón — viszont töltsük tele a konyhai só-, cukor- és kávétartót, mert ezzel is biztosítjuk magunknak a jólétet és gondtalan anyagi helyzetet.