„Egy éve, december 30–án, ezen a helyen, nagyon mostoha időjárási körülmények között, egy másik Petőfi-szobor előtt nyitottuk meg a Petőfi 200, Szatmár megyei rendezvénysorozatot.” — pillantott vissza pénteken délelőtt, az emlékév zárófőhajtásán Elek György publicista, a Szamos kulturális folyóirat főszerkesztője. A Szamos Diákirodalmi Kör és a LiterArt Magyartanárok Egyesülete által, a hagyományőrző forrásközpont támogatásával szervezett Petőfi 200 Szatmárban természetesen szervesen kapcsolódott a központi emlékévhez, viszont a költő élete olyan izgalmasan és intenzíven kapcsolódik „az ígéret földjéhez”, hogy szükséges is volt ez a külön eseménysorozat, amelynek megállói azokon a Szatmár megyei településeken voltak, ahol Petőfi-emlékhelyek találhatóak. 

Egy eseményekben gazdag év áll a szervezők mögött, s ennek az évnek legjelentősebb, mindenki számára látható eredménye, hogy Petőfi-mellszobra helyén, a költő egész alakos szobra díszíti Szatmárnémeti egyik jellegzetes parkját, az István-teret. Ugyanakkor — mutatott rá Elek — a Szamos folyóirat egész évben rendszeresen közölte a Petőfi-kutatások legújabb eredményeit, valamint külön összeállításban lehet megtalálni a Szatmári Kalendárium 2023-ban azokat az írásokat és tanulmányokat, amelyekből Petőfi Sándor és Szendrey Júlia Szatmár megyei tartózkodásának történetei tárulnak az olvasók elé. A Szamos-kiadványokban lehetett olvasni a 125 éve született Petőfi Zoltánról és a december 29-én 195 éve született és 155 éve elhunyt Szendrey Júliáról, akikről Erdődön emlékeztek meg.  
Az emlékév során mozgalmas volt a Szamos Diákirodalmi Kör élete is, hiszen meglátogatták Szatmár megye Petőfi-emlékhelyeit, részt vettek irodalmi műsorok megszervezésében és meghívottként adtak elő önálló műsorokat rendezvényeken. 

Nem csak közös örökség, de közös büszkeség is

Loga Szilárd szavalatát követően Kereskényi Gábor polgármester is az emlékév nyitórendezvényére pillantott vissza ünnepi beszédében, hiszen akkor jelentette be, hogy a Szatmárnémeti RMDSZ a költő születésének 200. évfordulóját égészalakos Petőfi-szobor állításával ünnepli. 
„Most, amikor újra itt állok önök előtt, az jár a fejemben, hogy az István-téren felállított, egész alakos Petőfi-szobor nem csupán egy szobor, hanem az egész közösség identitásának és történelmének szimbóluma is. Mert ez a nagyszerű alkotás, ez a kifejező szobor nem csupán hideg bronz, hanem egy identitástudata az itt élő, szatmári magyar közösségnek.
Petőfi Sándor nemcsak a magyar irodalom kimagasló alakja, hanem a nemzeti öntudat és szabadság iránti szenvedély megtestesítője is, aki a legszenvedélyesebb verseit épp Szatmárban és környékén írta. A költő kitörölhetetlen sorainak köszönhetően  városunk egy olyan híd, ahol a múlt és a jelen találkozik, és ahol a magyarság megőrzi és ápolja a nagy költő örökségét. 
Petőfi Sándor költészete nem csupán emlékeztet bennünket arra, hogy kultúránk, nyelvünk és történelmünk nem csak közös örökségünk, hanem közös büszkeségünk is. Bátran mondhatjuk, hogy itt, Szatmárnémetiben, egy olyan városban élünk, ahol a múlt és a jelen összefonódik, és ahol immár ez a jelentős műalkotás őrzi közösségünk összetartozását.” — fogalmazott, emlékeztetve: mindaz, amit Petőfi leírt és adott követendő. 

Pataki Csaba megyei tanácselnök nem hagyta szó nélkül azt tényt, hogy a zárófőhajtáson a kellemes idő, ragyogó napsütés ellenére jóval kevesebben vettek részt, mint az emlékév megnyitóján a hol szitáló, hol csorgó esőben, vagy a szobor leleplezésén — úgy tűnik, a rossz időben jobban összefognak a szatmáriak. Ám szavait nem csak a meteorológiai helyzetre értette, hanem a 2024-es évre is, amely borúsabb lesz, rengeteg felhővel és viharral.
Mint kiemelte, Petőfi költészete és tettei ma is aktuálisak, annál is inkább, mivel a magyar irodalomban egyedüli, aki úgy élt, ahogy írt, és úgy írt, ahogy élt. „Petőfi erős bástyája a magyar kultúrának, a szatmári közösség pedig megmutatta, hogy méltó követője. Nem csak őt, de saját kultúránkat is tiszteljük általa.” – mondta. Gondolatai zárásaként boldog új évet kívánt mindenkinek — egy olyan új évet, amelyet egyenes gerinccel, emelt fővel, egymás szemébe nézve élünk meg.

A rendezvény a Szamos Diákirodalmi Kör tartalmas, Petőfi és Szendrey Júlia naplórészleteiből és versekből összeállított előadásával folytatódott, majd a jelenlévők dr. Ary Dalma vezetésével közösen szavalták el az egyik talán legismertebb Petőfi verset, a Szeptember végént, a főhajtás pedig koszorúzással zárult. 

Szabó Kinga Mária 

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!