A nagykárolyi Elméleti Líceum 2007-ben elhunyt matematikatanárára, Petkes Gergelyre emlékeztek szombaton a tanintézményben, ünnepi főhajtással, koszorúzással és matematikaversennyel.

Nagyszerű ember és tanár volt Petkes Gergely — ezt az állítást mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy egykori diáktársai, tanítványai vagy akár ismerősei sem tudnak úgy gondolni az évekkel ezelőtt elhunyt matematikusra, hogy ne lábadna könnybe a szemük, s ne jutna eszükbe valami kedves történet a mosolygó szemű pedagógusról. Petkes, vagy ahogy kollégái, diákjai szívesen nevezték, a „Mester” 61 évesen, rövid szenvedést követően hunyt el. Emléke, munkássága előtti tisztelgésképpen az Elméleti Líceum tanári közössége, Zsidó Sándor kolléga és barát javaslatára elindította 2007-ben a Petkes Gergely Matematika Emlékversenyt. Az akkor még csak Nagykárolyra és a környező települések iskoláira kiterjesztett verseny mára már egész Szatmár megyében ismertté és elismertté vált. Olyannyira, hogy az idei évben több mint 300 diák mérkőzött egymással, a megye 24 iskoláját képviselve. Ötödiktől egészen tizenkettedikig mérték össze matematikatudásukat a diákok, korcsoportokra leosztva. A versenyre hagyományosan, minden év novemberének azon szombatján kerül sor, mely legközelebb esik Petkes Gergely novemberi születésnapjához.

Az emlékverseny előre meghatározott forgatókönyv alapján zajlik. A pedagógus özvegyének részvételével, tanártársai, kollégái, tisztelői rövid megemlékezést tartanak, felidézve a „Mester” alakját, személyiségét. Petkes Gergely 38 éven keresztül dolgozott tanárként. Több évtizedes pályafutása alatt mindvégig Nagykárolyban tanított, 1969–1990 között az akkori 1-es Számú Ipari Líceumban, majd 1990-től haláláig az Elméleti Líceumban. „A számok bűvöletében élt. Sokat emlegetett mondása volt: Szeretem a számokat, nagyon szeretem a számokat… Szerény, egyszerű ember volt, hatalmas tudásával nem hivalkodott, a diákok eredményei beszéltek helyette. Tehetséges matematikus és jó pedagógus volt, matematikából jól felkészített osztályokat bocsátott útjára, sok diákját »fertőzte« meg tantárgya szeretetével” — írják róla kollégái a Pedagógusok arcképcsarnoka című színvonalas kiadványban. Szakember, Tanár, közösségi ember volt. „Ha tenni kellett valamit a város magyar közösségéért, rá mindig és mindenben lehetett számítani” — vallják róla tisztelői.

Petkes-emlékverseny

A megemlékezést követően kezdetét vette az emlékverseny, melynek az Elméleti Líceum a helyszíne minden évben, az intézmény tanárai töltik be a felvigyázók és a házigazda szerepét. Az iskola két matematikatanára, Czenter Enikő és Gaskó Gabriella (mindketten Petkes-tanítványok) aktív mozgatórugói a szervezésnek, a tételek összeállításának, a feladatlapok kiértékelésének, természetesen betartva a tisztességes verseny szabályait, kereteit.

Amíg a verseny zajlott, a diákok kísérőtanárai számára filmeket vetítettek a szervezők, de többen a városnézést választották szabadidős programnak. Ezalatt Petkes Gergely tanártársai, tanítványai kisétáltak a református temetőben található sírhoz, ahol koszorúzással egybekötött főhajtás keretében emlékeztek az egykori kollégára, Tanárra, idén is, mint minden évben halála óta.

Tőtős Tímea