Évente ezer romániai nő adja fel a harcot a petefészekrákkal szemben. Nagyon nehéz a küzdelem ez ellen az alattomos betegség ellen, mert jellemzően csak előrehaladott stádiumban fedezik fel.

A világon évente közel 300 millió nő betegszik meg petefészekrákban, egyes kutatások szerint 70 nő közül egynél kialakul ez a betegség élete során. A nőgyógyászati daganatok közül a petefészekrák felel a legtöbb halálesetért, ez a nyolcadik leggyakoribb rosszindulatú daganatfajta, mely nagyjából 184 ezer nő halálát okozza évente — tette közzé tegnap, a petefészekrák elleni küzdelem világnapján (május 8.) a Petefészekrák Elleni Világkoalíció, melyhez társult a romániai rákbetegek egyesületeinek föderációja (FABC) is.

Romániában az ötödik leggyakoribb megbetegedés a nők körében a petefészekrák, országunk pedig egyike annak a 25 államnak, ahol a leggyakoribb ez a rosszindulatú daganat. Szerbiában, amely vezető a világban a betegség gyakoriságát tekintve, 100 ezer nőre 16,6 megbetegedés jut, míg Romániában 10,4, évente mintegy ezer hazai nő adja fel a harcot a betegséggel szemben. A petefészekrákos betegek több mint fele ugyanis nem éli meg a diagnózistól számított öt évet sem. Miközben náluk ez az arány 45 százalékos, az emlőrákos nőknél ugyanez elérheti a 89 százalékot is. Ezt az igen rossz prognózist elsősorban a szűrés lehetőségének hiánya, valamint a jellegtelen tünetek okozzák. Ez az oka annak, hogy a betegséget jellemzően csak előrehaladott stádiumban fedezik fel, akkor, amikor kezelése már jóval nehezebb.

A betegség kialakulásának az oka nem ismert, bár összefüggés mutatható ki a peteérések számával: miszerint minél több peteérése volt egy nőnek az élete folyamán, annál nagyobb veszélynek van kitéve. További rizikónak tekinthető a gyermektelenség, öregkor, fokozott zsír- és húsfogyasztás, ülő életmód. Van olyan típusa, amelynél genetikai faktorok is valószínűsíthetők a kialakulás hátterében.

Sajnos a petefészekrák korai felismerése alig lehetséges. Előfordul a haskörfogat vízfelszaporodás miatti megnövekedése vagy felpuffadás, de a betegség felfedezésére az esetek 70 százalékában sajnos már előrehaladott állapotban kerül sor. A petefészek-daganatok diagnosztikájában és szűrésében a minden nőgyógyászati páciensnél elvégzett ultrahangvizsgálat bír rendkívül nagy jelentőséggel, amelyet kiegészíthetünk a rendelőben történő vérvétellel, amely tumormarkerek vizsgálatára irányul. Nem lehet tehát elégszer hangsúlyozni, hogy a minimum évenkénti nőgyógyászati vizsgálat kulcsfontosságú.

Bumbuluţ Krisztina