A bírósági ügyek 80%-a megoldható lenne mediációval, azaz peren kívüli megegyezéssel, amellyel nem csak pénzt és időt spórolnak meg a felek.

Bár Romániában viszonylag későn, 2006-ban született meg az alternatív vitarendezési módszer általános szintű szabályozása a mediációról és a mediátor foglalkozásról szóló törvénnyel, de — ha lassan is — egyre népszerűbb a peren kívüli konfliktusrendezés. De mi is az a mediáció vagy mediálás? A vitás, konfliktusos helyzetek peren kívüli megoldását jelenti, külső segítő, közvetítő, azaz mediátor segítségével — ő semleges félként vesz részt a vitában, segít tisztázni a konfliktus természetét és rávezetni a feleket olyan megoldásra, amely az érintettek számára kielégítő. Soha nem a mediátor hozza meg a döntést, hiszen nem döntőbíró, sokkal inkább vitavezetőként, régi békebíróként lép fel, hiszen a mediáció során a hangsúly a felek közötti egyezkedésen van. A mediálással az érintett felek időt és pénzt is megspórolnak (a mediátori díj jelentősen, közel 60%-kal kisebb összeg, mint a perköltség), ráadásul kevésbé sérül az egymás iránti bizalom. Ami mind az üzleti életben, mind a magánszemélyek között is elengedhetetlen alapkövetelmény — hiszen míg a per során a bíró dönt és hirdet ítéletet, amelyet (ha tetszik, ha nem) mindkét fél el kell fogadjon és be kell tartson, addig a mediáció során a felek közösen keresik a legjobb megoldást, közösen hozzák meg a mindenki számára jó döntést. S köztudott: a felek közötti békés viszony megőrzésére és lehetőségek szerinti ápolására a peres eljárás vitarendezési keretei egyáltalán nem alkalmasak.

Ráadásul a mediálással kiküszöbölhető a nem egységes joggyakorlás is, vagyis az az igen gyakran megnyilvánuló jelenség, hogy ugyanazon természetű ügyekben egymástól teljesen eltérő döntést hoznak a különböző városokban működő bíróságok.

Az érintettek a büntetőjogtól kezdve családon belüli, válási, gazdasági, munkaügyi, fogyasztóvédelmi, szinte bármilyen természetű viták esetén igényelhetik a mediátor segítségét, sőt, az Európai Unió már 2013 óta szorgalmazza, hogy a kereskedelmi ágazatban és főleg az online kereskedelemben is lehessen mediátorral rendezni a vitákat, azaz a magánszemélyek és cégek peren kívül, közvetítő révén is megoldhassák az ilyen ügyeket — a tervek szerint 2016. január 1-jétől minden uniós állampolgár számára ingyenesen elérhető lesz ez a lehetőség.

Szatmár megyében május végén alakult meg a Mediátorok Szakmai Testülete, s mint azt Terebeş Angela elnök elmondta, ez részben azért szükséges, mert ezentúl a testület folytat majd egyeztetéseket és köt együttműködési szerződéseket az igazságszolgáltatás más intézményeivel, másrészt pedig így lesz majd világos, hogy a sok, engedéllyel rendelkező személy közül hány van, aki valóban mediátorként dolgozik. „A megyében 55 mediátor van bejelentve, s most vizsgáljuk, pontosan hányan is aktívak közülük, hiszen van, aki menet közben felfüggesztette tevékenységét, de olyanra is akad példa, akit a szakmai testület függesztett fel. Az akkreditált mediátorokat a Mediációs Bizottság hitelesíti és a Mediációs Tanács által jóváhagyott praxissal rendelkeznek. Minden hitelesített mediátort feljegyeznek a Mediátorok Jegyzékébe, amelyet a Mediációs Bizottság vezet, és elektronikusan is közzétesz a honlapján (www.cmediere.ro). Mindemellett a mediátorok névsora megtalálható a bíróságokon és az ügyészségeken is és Szatmár megye többnyelvűségének köszönhetően van magyar, de német nyelvű közvetítő is” — mondta Terebeş, ismételten kiemelve: a mediáció során sokkal emberibb döntések születnek lényegesen rövidebb idő alatt és jelentősen kevesebb pénzért. „Az ügyvédek és a mediátorok közötti kapcsolat is szerencsére javulni látszik az elmúlt évekhez képest, bár vannak még fenntartások a részükről. Ahogy én látom, az ügyvédség egyelőre a mediációhoz való viszonyulás szerint két pártra oszlik: van olyan ügyvéd, aki teljes egészében elismer bennünket és munkánkat, olyannyira, hogy ő küldi hozzánk az érintetteket, vagy elkíséri hozzánk ügyfelét — és természetesen ott a másik oldal, azok az ügyvédek, akik ellenséget látnak bennünk és mindennapi kenyerüket féltik tőlünk” — tette hozzá fanyar mosollyal az elnöknő.

Szabó Kinga Mária