Az energetikai költségek hatékonyabbá tételéről tartanak kétnapos tanácskozást Szatmárnémetiben, s a témák sorában többek között szerepel a vidéki települések közvilágítása is.

Energetikai költségek tekintetében a szatmárnémeti közigazgatási palota valóban pénznyelőgépnek számít, hiszen a '80-as években ('60-as évekbeli technológiával) épített, 97 méter magas és 12 000 négyzetméteres betonmonstrum „villanyszámlája” 402 953 lejre, gázszámlája 535 094 lejre rúgott tavaly, idén pedig már 254 728 lejt fizettek az áram- és 336 727 lejt a gázszolgáltatónak — ezek mellett az 50 161 lejes vízszámla szinte aprópénznek tűnik. Mindezeket Pataki Csaba tanácselnök vázolta azon az energetikai költségekről szóló tanácskozáson, amely tegnap kezdődött meg Szatmárnémetiben. „A közigazgatási palota rengeteget 'fogyaszt', hatalmasak az áram- és fűtésköltségek. És ez csak egy épület. Pedig energiaforrások szempontjából Szatmár megye akár autonóm is lehetne, napelemparkjaink is vannak persze, de most főleg a termálvizek nyújtotta — és kihasználatlan — lehetőségekre gondolok, melyek révén fűteni és világítani is lehet” — mondta.

Hatékonyabb közvilágítás vidéken

Az energetikai költségek hatékonyabbá tételéről tartott kétnapos tanácskozáson a témák sorában többek között szerepel a vidéki települések közvilágítása is. Norvég szakemberek ismertetik a náluk már sikeresen alkalmazott energiahatékonysági módszereket és vitatják meg a Szatmáron kiaknázható lehetőségeket az energiaköltségek csökkentése érdekében — mindezt a EGT Alap és a Norvég Alap projektje keretében. Mint azt a tanácskozásindítón Anders Stolan elmagyarázta, a két alap Norvégia, Izland és Liechtenstein, mint donor országok által létrehozott finanszírozási mechanizmus. Az említett országok bár nem tagjai az Európai Uniónak, az Európai Gazdasági Térség országai közti szolidaritás jegyében e külön támogatási alapokkal segítik — többek között energiahatékonyság, megújuló energia, zöldipari innováció, népegészségügy területén — a tagállamokat. Bár e területek közül mindegyik fontos, legnagyobb hangsúlyt az energiahatékonyságra és a költségek hatékonyabbé tételére helyezik, ugyanis erre bizonyos európai uniós direktívák is kötelezik a tagországokat. A tanácskozás során azonban nem csak norvég szakemberek számolnak be gyakorlatba ültetett tapasztalataikról, hanem szatmári polgármesterek is vázolják elképzeléseiket, terveiket: Pricsi Arthur egy kisváros, Sárközújlak, Gâman Mihály pedig egy község, Pusztadaróc polgármestereként. S hogy miért éppen ők? Mert Sárközújlak az első Szatmár megyei település, ahol már el is készítettek egy előtanulmányt. „Óriási költséget ró az önkormányzatokra a közvilágítás. Nálunk például 150 000 lejre rúg az éves villanyszámla, ennyit emészt fel a 380 darab, különféle fogyasztású égő. Az új közvilágítási rendszerben 680 égő lesz és maga a számítógép vezérelte rendszer is 'intelligens' lesz. A karbantartási munkálatok is kevesebbe kerülnek (jelenleg 30 000 lej körül mozog az évi átlag), ami viszont sokkal hasznosabb, hogy például be lehet állítani: éjfél vagy hajnali 1– 2 óra után halványabban világít, de amint gyalogost 'érzékel', azonnal erősebbre vált. Már az megéri, hogy szinte megduplázódik az égők száma, a település teljes egésze meg lesz világítva, a fogyasztás pedig kisebb lesz (30 – 35 wattos, ledes égőkről van szó). A pályázatot a Regionális Operatív Programon (POR) keresztül lehet majd benyújtani — várjuk a kiírást és bízunk benne, hogy meg fog valósulni” — magyarázta a polgármester.

Pályázati lehetőségek szempontjából jóval hátrányosabb helyzetben van Găman Mihály, Pusztadaróc polgármestere, hiszen mint mondja: ötletek, elképzelések és tervékek vannak ugyan — de pályázatok nem nagyon, mert ebből a szempontból a vidéket „kihagyták”, csak a városokra fókuszáltak. A község területén lévő 650 villanyoszlop közül minden másodikon van égő, s ezekből csak 222 a korszerűbb, pontosabban tíz évnél nem idősebb, ezek felelnek meg a mai elvárásoknak. Ami azt jelenti: nagy az energiafogyasztás és kicsi a hatékonyság. „Korszerűsíteni kell az egész közvilágítási rendszert, lemaradtunk az átlagtól. Anno jó volt, sőt, nagyon is, de közben telt az idő, és most már újítani kell. Terveink természetesen vannak, távvezérléses, 'intelligens' rendszert szeretnénk, amely 'észreveszi', ha éjfél után, hajnalban már nincs nagy mozgás és forgalom az utcákon s ennek megfelelően világít, és amelybe belefoglalnánk a közvilágítás mellett az középületek díszkivilágítását is. Persze a nagy kérdés az, hogy milyen rendszer mennyibe kerül, mennyire kivitelezhető Pusztadarócon és megoldható-e a pénz beszerzése” — mondta, nem hallgatva el azt sem: a településen áthaladó nemzetközi út megvilágítása is — amely bizonyos előírásoknak meg kell feleljen — az ő költségvetésüket terheli.

Szabó Kinga Mária