Hétfőn a Szatmár Megyei Múzeumba kerültek azok az ezüstérmék, amelyeket Érendréd és Szilágypér között talált meg egy szatmári és kölni muzeológusokból álló csoport az elmúlt napokban.

A Szatmár Megyei Múzeum régészei Liviu Marta muzeológus vezetésével és a Kölni Egyetem régészeti tanszéke régészeinek a részvételével az Ér völgyében több éve végzik a régészeti lelőhelyek azonosítását és felmérését. Ez egy műszeres felmérés, amit minden év tavaszán végeznek. Egy ilyen terepbejárás során az egyik őskori lelőhelyen, Szilágypér és Érendréd között véletlenszerűen bukkantak rá egy ezüstpénzekből álló középkori és kora újkori éremleletre. Több mint százhúsz érmet találtak, amit hétfőn szállítottak be a múzeumba. A leletek feldolgozása most kezdődik el, azonosíthatók a tizenöt krajcáros darabok, amelyeket Lipót császár adatott ki 1670 környékén. Találtak lengyel garasokat, vannak erdélyi veretek, valamint Nagybányán készült veretek is. A Lipót császár által kiadott vereten rajta van a császár portréja, a magyar címer, van rajta egy K és egy B betű, ami azt jelenti, hogy körböcbányai veret, és mint minden akkori magyar pénznek, a hátoldalán ott van Magyarország Nagyasszonyának — Magyarország patrónusának — a képe a Kisjézussal.

Abban az időben Nagybányán készültek a legszebb pénzveretek. Arra kérdésre, hogy mit keres egy helyen a magyar és a lengyel pénz, Szőcs Péter azt válaszolta, hogy abban az időben a pénz értékét az ezüst jelentette, függetlenül attól, hogy az hol készült. Már akkor is voltak, akik foglalkoztak pénzhamisítással, a hamis pénzt a súlyáról, a rosszul sikerült veretről és a színéről lehetett felismerni. Szőcs hozzátette, hogy a talált pénzeket feldolgozzák, hogy azok kiállítása mielőbb lehetővé váljék, hiszen mindig nagy az érdeklődés, ha a múzeumban régi pénzeket állítanak ki. A múzeum régészei tovább folytatják a feltárásokat, ugyanis Szatmár megyében még nagyon sok érdekes lelet kerülhet elő — fogalmazott Szőcs Péter.