A tervezett költségvetés-kiegészítés újra ellehetetleníti az önkormányzatokat, de a legnagyobb lyukak a gyermekvédelmi rendszer finanszírozásában tátonganak. Szatmáron 28 millió lej hiányzik.

Míg a pénzügy, a belügy és az egészségügy a legnagyobb haszonélvezője a tervezett költségvetés-kiegészítésnek, a legnagyobb vesztesei az önkormányzatok — a csaknem hatmilliárd lejnyi kiegészítési összeg több mint négyötöde a központi költségvetésben marad, a helyi önkormányzatok költségvetéséhez hozzájáruló alig egyötödnyi kiegészítés pedig szinte 90%-ban a múlt év végén ellehetetlenített önkormányzatok működési költségeit és béralapját pótolja ki, hatalmas űrt hagyva például a megyei önkormányzatok hatáskörébe tartozó, s minden kormány mostohagyermekének számító gyermekvédelmi rendszer finanszírozásában. A tavaly év végén körvonalazódó felelőtlen közpénzügyi ámokfutás folytatásaként most nem csak a legvédtelenebbek maradnak támogatás nélkül, de bármiféle országprojekt vagy vízió hiányát is tükrözi, ezzel egyidejűleg lesöpörve, figyelmen kívül hagyva a helyi közösségek fejlesztési terveit is — mutat rá az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa, tiltakozva az ellen, hogy a kormány semmibe veszi vállalt kötelezettségeit, és folyamatosan arra kényszeríti az önkormányzatokat, hogy Bukarestben kilincseljenek mindennapi feladataik ellátása érdekében. Mint fogalmaznak, elfogadhatatlan, hogy a 2017 végén bevezetett, a helyi önkormányzatok bevételeit jelentősen megtépázó fiskális „reform” okozta blokád feloldására a mai napig sem dolgoztak ki egy megfelelő kompenzációs rendszert — mint ahogy mind a mai napig nem történt egy lépés sem annak a három törvénynek az összehangolása érdekében, amelyek egymásnak ellentmondó előírásai nyomán a gyermekvédelmi rendszer finanszírozása folyamatos pénzhiánnyal küzd. Szatmár megyében 28 millió lej kell(ene) ahhoz, hogy végig tudják vinni az évet.

Nesze semmi, fogd meg jól!

Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa tiltakozást fogalmazott meg a tervezett költségvetés-kiegészítés kapcsán, amelyben felszólítja egyrészt a kormányt, másrészt a politikai pártokat és az önkormányzatok képviseleti testületeit, hogy járjanak el valamennyi önkormányzat pénzügyi keretének a 2017-es szintre való maradéktalan visszaállítása, valamint a helyi és megyei infrastrukturális fejlesztésekhez szükséges pénzalapok biztosítása érdekében. Tiltakozásában külön kiemeli a megyei önkormányzatok hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi rendszert, amelynek finanszírozásából tetemes összegek hiányoznak országszerte és Szatmár megyében is. „Vagy kifelejtették ezt a tételt a költségvetés-kiegészítési tervezetből, vagy a tervezetet kidolgozók komoly szellemi problémákkal küzdenek. 28 millió lej hiányzik ahhoz, hogy le tudjuk zárni az évet. Abszurd és rossz szokásként a gyermekvédelmi felügyelőségek költségvetése mindig a második fél évben volt megoldva — most viszont ha nem kapunk központi támogatást, lehetetlen állapotba kerülünk. Már két hónappal ezelőtt jeleztük a főtitkárság és a szaktárcák felé, hogy komoly gondok vannak; s a hiányok nem a rossz vagy kevésbé hatékony tervezés miatt lettek, hanem három olyan törvény következtében, amelyek előírásai mind a mai napig nincsenek összehangolva: az egyik a szociális intézetekben dolgozók számát határozza meg az intézet lakói létszámának a függvényében (azaz minél több az ellátott személy, annál nagyobb számú szakszemélyzetet kell alkalmazni). A második a tavaly megváltoztatott bértörvény, a harmadik pedig a normatív rendszer (azaz egy gondozott ellátására mennyi pénzt kapunk), amelyet azonban öt éve nem változtattak, nem aktualizáltak, nem hozták összhangba sem az inflációval, sem semmivel” — magyarázza Pataki Csaba tanácselnök, hangsúlyozva azt is: legalább két éve zajlik a labdaadogatás az önkormányzatok és a szociális, valamint pénzügyminisztérium között, „akik” nem akarják megérteni: ha a gyermekvédelmi rendszer finanszírozását az állam nem rendezi külön alapból, az önkormányzatoknak nincs honnan előteremteniük a pénzt. „A költségvetés-kiegyenlítés összege kisebb, mint a gyermekvédelmi rendszer hiánya — és nem azért, mert nem terveztünk vagy gazdálkodtunk jól. A bértörvény tavaly év közepén lett elfogadva, alkalmazva, adóbevételeket veszítettünk, de hangsúlyozom: a legnagyobb probléma, hogy a normatív rendszer nincs aktualizálva. Arról már nem is beszélve, hogy a gyermekvédelem nem tud semmiféle hosszabb távú tervet elindítani, hiszen évek óta mindig csak augusztusig van költségvetése — ami már önmagában egy mélyen felháborító dolog, hiszen egy olyan szegmensről van szó, amely a legkiszolgáltatottabbakan igyekszik segíteni” — mondta a tanácselnök.

Szabó Kinga Mária