Szatmárnémeti

Pénteken néptáncgála a Kossuth-kertben!

Az ördög tudománya — hosszú évszázadokon keresztül ezzel a jelzővel illették a magyar néptáncot, talán nem is alaptalanul (Fotó: a szerző archív felvétele)
2023.05.18 - 17:51
Az idei Jeles Piros Pünkösd Napján néptáncgálán közel 350 gyermek és fiatal örvendezteti meg a nézőket a legkülönbözőbb tájegységek táncaival és szebbnél szebb, nemritkán szemkápráztatóan színes viseletekkel.

Több mint egy évtizedes múltra tekint vissza a Jeles Piros Pünkösd Napján néptáncgála, s talán vannak akik emlékeznek még a kezdeti időszakra, amikor az új központi rendezvénygödörben ropták a fellépőcsoportok, aztán pár éve, a Családi Hétvégéhez szervesen kapcsolódó, de továbbra is a hagyományőrző forrásközpont önálló rendezvényeként a Kossuth-kert árnyas fáitól körbefogott színpadon csattannak a csizmaszárak, libbennek a pántlikák, szoknyák — és legyünk őszinték, ez a természetes keret sokkal jobban is illik a kalotaszegi legényeshez, mérai lassúcsárdáshoz, szilágysági ropogóshoz, tövisháti zsibaihoz. S folytathatnánk hosszan a sort, hiszen a fellépők nem csak Erdélyt, de szinte az egész Kárpát-medencét körbetáncolják, a nézősereg nagy örömére — ugyanis bármennyire modern, XXI. századi város is Szatmárnémeti, a szatmáriak igencsak szeretik a népzenét és néptáncot, és az ilyen rendezvények, gálák mindig nagyon sok érdeklődőt vonzanak.

A május 19-én, pénteken 15 órától kezdődő Jeles Piros Pünkösd Napján néptáncgálán közel 350 néptáncolni szerető és tudó gyermek és fiatal lép színpadra, bemutatva tudása legjavát — a pusztadaróci Pünkösdi Rózsák, a szilágyszéri Kukurók, a nagykárolyi Rekettye, a tasnádi Hepehupa, a bogdándi Rozsmalint, a dobrai Orgonác, a hadadi Kis Akácvirág, a szilágylellei Nemesek, a szatmári Szamoshát, az Egri Csodaszarvas, a szárazberki Lehajló Rozmaring, a mikolai Gyöngyösbokréta, a szatmári Röpike, az  avasújvárosi Förgeteg és Ördögrokolya  hívja és várja a néptánckedvelőket.

Szabó Kinga Mária

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!