Tavaly az ország útjain 31 146 személyi sérüléssel járó baleset történt, amelyekben 1864-en haltak meg és 39 669-en sérültek meg, Szatmár megye útjain 122 ilyen baleset történt, amelyekben 31-en veszítették életüket és 255-en sérültek meg. S bár ezek a számok is magasak, hiszen életről, testi épségről van szó, ám Szatmárt vitathatatlanul a biztonságos megyék közé sorolják, míg a legveszélyesebbnek Bukarestet, Kolozs, Iaşi, Prahova és Konstanca megyét minősítik. A balesetek zöme egyébként pénteken és vasárnap történik, nappal, száraz úttesten, a legtöbb ütközést pedig a figyelmetlen/szabálytalan fordulási manőverek okozzák.

Még mindig a kelet-európai EU-tagállamokban történik a legtöbb halálos kimenetelű közlekedési baleset, a gyászos statisztikát pedig — akárcsak az elmúlt lassan másfél évtizedben — még mindig Románia vezeti. S bár a 2007–2008-as, riasztó nagyságrendű adatokból jócskán sikerült lefaragnunk, a halálos közlekedési balesetek aránya sajnos továbbra is messze meghaladja bármely más tagállam átlagát, itthon ugyanis egymillió lakosra 96 halálos közlekedési baleset jut, míg Bulgáriában 88, Lettországban pedig 78 — ellenpólusként ilyen megközelítésben a legbiztonságosabb az Egyesült Királyság (28), Dánia (30) és Írország (31).

Az Országos Statisztikai Intézet frissen közzétett összesítéséből kiderül, hogy tavaly 31 146 személyi sérüléssel járó baleset történt, és 1864-en vesztették életüket az ország útjain — közülük 729-en voltak gyalogosok, 198-an kerékpárosok vagy bicikliutasok, 18-an robogósok, 61-en motorkerékpárosok, 682-en személygépkocsi-sofőrök vagy az autók utasai, 27-en autóbuszok, mikrobuszok, villamosok vezetői vagy utasai, 8-an pedig teherszállító járművek sofőrei, míg 141-en állat vontatta jármű kocsisai, utasai voltak. Életkor szerinti lebontásban a legtöbb áldozat (1515) elmúlt 30 éves, 208-an a 20–29 év közötti kategóriába tartoztak, míg 141-en a huszadik életévüket sem töltötték még be.

A balesetek rangsorát nem meglepő módon a járművek közötti ütközés vezeti, méghozzá a nem kellő figyelemmel vagy szabálytalanul végzett fordulási manőverek miatti ütközés — 6186 ilyen típusú baleset történt, amelyekben összesen 192-en meghaltak, 8820-an pedig megsérültek. De sajnos még mindig „listavezető” a részegség is: 4834 baleset, 157 halott és 1066 sérült írható az ittasság számlájára — s nem elhanyagolható tényező az sem, hogy ezen szerencsétlenségekben 580 gyalogos, 991 biciklis és 691 autós volt olyan illuminált állapotban, hogy balesetet okozott, nem tudta elkerülni a veszélyhelyzetet. Egyébként 8176 olyan baleset történt, amelyben egy gépkocsi és egy gyalogos volt érintett — az „eredmény” pedig 693 elhunyt és 7884 sérült, s érthető módon az áldozatok szinte kivétel nélkül a gyalogosok köréből származtak —, valamint 7158 olyan, amelyben csak egyetlen jármű volt érintett (ezekben az útról való lesodródásokban, fának, oszlopnak, kerítésnek való csapódásokban 378-an veszítették életüket és 9183-an sérültek meg). S hogy ki okozta a legtöbb balesetet? A gépkocsivezetők vezetik a rangsort (18 015), de nem kell szégyenkezniük a gyalogosoknak (4229) és a bicikliseknek (3383) sem.

Az összesítés arra is rámutat, hogy a legtöbb baleset (25 778), talán nem is olyan meglepő módon, lakott területeken belül történt — ez a tendencia amúgy nemcsak Romániára, de Görögországra, Portugáliára, Máltára és Ciprusra is jellemző, míg az EU északi és nyugati országaiban az átlag alatt van, és Lettországban, Finnországban, Luxemburgban, illetve Ausztriában a legalacsonyabb: 25% vagy ennél kevesebb (figyelmesebben közlekedik mindenki, és sokkal türelmesebben). No de vissza a romániai utakra, ahol a balesetek zöme pénteken és vasárnap történik — kivétel az augusztusi hónap (3454), amelynek minden napja fokozottan balesetveszélyes, de kiemelten sok baleset történt júniusban (2825) és júliusban (3122) is — hiszen a vakáció idején megmozdul az egész ország —, míg például januárban (1845) és februárban (1671) lényegesen kevesebb. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy a legtöbb baleset napvilágban (22 431) és száraz úttesten (25 958), úgymond optimális közlekedési körülmények között történt.