Névadóját ünnepelte, azaz patrocíniumát élte meg a nagykárolyi Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum. Szentmiseáldozat bemutatásával mondtak köszönetet azért, hogy van lehetőségük ismerkedni a tudományokkal, és mindig marad idő a lelkiekre is.

Mint a péntek délelőtt megtartott szentmise keretében Schönberger Jenő megyéspüspök emlékeztetett: „Amikor az évnyitót megtartottuk, akkor a 'spiri atya' mondta, hogy ki kell vetni a hálót — örömmel látom, hogy a háló ki van vetve. És kérjük Kalazanci Szent Józsefet, hogy imádkozzon értetek, hogy ez a háló mindig tele lehessen. Tele lehessen olyan tanítókkal, tanárokkal, olyan diákokkal, akik vágynak arra, hogy Isten megfogja őket, vágynak arra, hogy egyre jobban megismerhessék és szeressék Istent” — fogalmazott a megyéspüspök. Rámutatott arra is, hogy az isteni kegyelem egy megtestesülése az is, hogy működhet a felekezeti iskola. „Itt vannak a piarista nővérek is, akik őrzik azt a lángot, amit a piarista atyák gyújtottak itt, Nagykárolyban. Hát kedves nővérek, kedves tanárok, kedves paptestvérek és kedves diákok, őrizzétek a lángot, vigyázzatok a kegyelemre, használjátok fel, nehogy eredménytelen kegyelem legyen!” — tette hozzá.

A Kalazanci Szent József-templomban megtartott misén dr. Farkas László hatvani plébános mondta a szentbeszédet. Igen könnyed hangnemben szólt a tanulókhoz, és mintegy ezt alátámasztva nem pulpitusról magyarázta, értelmezte az igét, hanem a padsorok közé ment. Számos példával magyarázta, miként is hasonulhatnak a mai fiatalok Kalazanci Szent Józsefhez, az általa képviselt eszmeiséghez. Szólt például egy esetről, amikor is egy diáklány ismerőse a testi vágyak kapcsán kérdezte őt. Arra buzdította hallgatóságát, hogy őrizzék meg ártatlanságukat a házasság szentségéig. „Fiatalokkal foglalkoztam, és volt olyan fiatal, akinek nem sikerült megélnie a tisztaságot. Úrrá lett rajta a kíváncsiság, az ösztön… És azt mondta ez a lány, hogy nem hiszi, hogy a barátja képes lenne várni rá, ott hagyná, hogyha ő arra kérné, hogy legyenek szüzek, legyenek tiszták a házasságig. Azt kérdeztem tőle: van neked önbecsülésed? Hiszed, hogy megérdemelsz valakit, aki jobban szeret téged az életénél? Vagy az önző kívánságainál, az ösztöneinél? Arra kértem: bízzál ebben a fiúban! Mondd azt neki: azt akarom, hogy jobban szeress, mint ahogy kívánsz. Ez a lány elmondta ezt a 'fiújának', és a kapcsolatuk legboldogabb időszaka következett be. Ezután tudtak tisztán élni, visszatért a kapcsolat játékossága, ötletessége, az udvarlás kreativitása…” — mondta. Egyéb jelképekkel is egyértelműbbé tette mondandóját: például egy drótot mutatott a diákoknak. Mint nyomatékosította, önmagában semmit sem ér a drót, ellenben például áram továbbítására is képes, akár a mobiltelefont is fel lehet vele tölteni. Hangoztatta a fiataloknak, hogy egyedül Isten képes arra, hogy meglássa bennünk, a drótdarabokban, mit is tudunk a többiek felé továbbítani. De elkérte az igazgató asszony karikagyűrűjét is. Kifejtette, hogy annak idején a vőlegény bizonyos pénzmennyiség fejében vásárolhatta meg a gyűrűt, azaz ért ennyit vagy annyit. Azonban attól kezdve, hogy egy házasságot, egy párt jelképez, már sokkal többet ér, anyagi értelemben felbecsülhetetlen, végtelen gazdagságot jelent.

„Ha igazi testvérekként együtt maradunk, nem kell semmitől sem félnünk, még a pokolbeli ördögöktől sem. Ha azokkal eggyé válsz, akik Istennek adják magukat, ha igazi testvérekként együtt maradtok, akkor és ott a pokol megszégyenül. Isten szent lelke kiárad és csodákat művel. Ezt kívánom számotokra, tapasztaljátok meg ti is ezt az életetekben!” — fogalmazott a plébános.

A „kalazancisok” ünnepsége a Szent László Közösségi Házban folytatódott, ünnepi műsort mutattak be, és különböző díjak átadására is sor került.

Megyeri Tamás Róbert