A Patóházi Református Egyházközség tagjainak az elmúlt évek folyamán sikerült felújítaniuk templomukat kívül és belül. A padokat kárpitozták, új fűtésrendszert szereltek be, gyülekezeti termet működtetnek, s kényelmesebb lett a lelkipásztori lakás is.

Máthé Róbert 2003 óta szolgál a patóházi református gyülekezetben, s mint mondja, többévi munka árán nagyon szép megvalósításokkal büszkélkedhetnek. Legújabb ezek közül a nagyon drága, de korszerű fűtésrendszer beszerelése volt, ami az elmúlt év végétől üzemel, biztosítva a református templom fűtését. A technológiát „infrafűtés”-ként emlegetik, aminek érdekessége az, hogy nem a levegőt fűti fel elsősorban, hanem az infrapanelek által besugárzott felületet. Így a padban helyet foglaló emberek először alulról a lábukra sugározva érzik a meleget azonnal, de ha egy órával az istentisztelet előtt bekapcsolják a fűtést, akkor a templomtéri levegőt is kellemesen átmelegíti a rendszer. A berendezésnek köszönhetően karácsonykor sokkal többen jöttek el a templomba, az emberek érthető módon szívesebben járnak istentiszteletekre

Egy évtized eredménye

A lelkipásztor lassan tíz esztendeje szolgál a gyülekezetben, melynek tagjaival közösen Isten erejének és az ebből fakadó összefogásnak számtalan gyümölcsét megtapasztalhatták. A 2003-as esztendőben a templom belsejét szépítették meg. Több évfolyam konfirmándusainak (2003—2007) a szülei előre kifizették adományaikat, amiből bordó padlócsempét vásároltak a templom számára. (Azelőtt egy nagyon régi, sok helyen töredezett öntött beton volt a templom járórészein, máshol pedig föld.) A következő évben, 2004-ben sikerült a templom padjait lekárpitozni; 2005-ben a parókia belsején sikerült jelentős szépítéseket, átalakításokat végezni; 2006-ban a melléképület átalakításával nagy garázzsal gazdagodott az egyházközség. A 2007-es év is elég sok munkát hozott — ekkor a templombelsőt sikerült szebbé tenné. A padok alatti teljes felületet szalagparkettel burkolták be (korábban a padok alatt látszott a föld, csupán egy lábtartóként szolgáló deszka volt), majd 2008-ban sokak álma válhatott valóra, amikor a gyülekezeti termet újították fel. A parókia udvarán volt egy régi épület, amit eredetileg melléképületnek szántak, s az évek múlásával elég rozzant állapotba került. Veres Kovács Attila lelkész irányításával ideiglenes lelkészlakássá alakították a '70-es évek végén, amíg az új parókia felépül (ez volt az az épület, amit „a kis ház”-ként emlegettek a gyülekezetben). 2008-ban ezt az épületet, mely időközben volt raktár, lomtár, s éjszakára ide zárták be a parókia udvarán tartott szárnyasokat, átalakították gyülekezeti teremmé. Azóta itt tartják a vallásórákat, a kátéórákat, a bibliaórákat.

Sok munka, de megéri

2009-et a gyülekezet joggal nevezheti a csoda évének. Rögtön év elején kicserélték a templom ablakait. Áprilistól a templom harangjait villanyárammal működtetik, s abban az évben sikerült a templomot külsejében is felújítani. Július közepén már elkezdődött a munka. Hosszú hetekbe telt, amíg a régi vakolatot leverték. Az idősebb generáció tagjai elmondták, nem emlékeznek rá, hogy valaha is teljesen leverték volna a templom vakolatát. Lehet, hogy sok helyen még az eredeti százéves vakolat volt a falakon. A vakolat leverésekor megdöbbenve nézték a meztelen kőfalakat. Sokan álmélkodva tették fel a kérdést, hogy is lehetett 115 éve ennyi követ összehordani? De a kérdéssel egy időben már a választ is tudták: hát Istenbe vetett hittel! Miután a régi vakolatot leverték, következett a falak lemosása, hogy a régi vakolat pora ne gátolja az új tapadását, majd 2,5 cm vastagságban új cement és mész alapú vakolattal vonták be a falakat. Sok munkát jelentett a régi díszítések felújítása az oszlopfőkön és az ablakok körül. Az ipari alpinisták lefestették a toronysapka bádogját is, három réteg festékkel. Október elején fejeződött be a templom külső felújítása.

Istené a dicsőség

A következő évben, azaz 2010 tavaszán a templom bádogtetejét festették át, erre ugyanis 2009-ben már nem volt anyagi keret. Szintén ebben az évben vált kényelmesebbé a lelkészlakás, sikerült beszereltetni a központi fűtést. Szeptemberben a templomajtót újították fel közmunkával, így készülve a templomszentelési hálaadó istentiszteletre, melyre 2010. október 3-án került sor. Az igehirdetés és az áldástovábbítás szolgálatát Csűry István püspök végezte. „Az eredményekért természetesen egyedül Istené a dicsőség — hangsúlyozta Máthé Róbert lelkipásztor. — Soli Deo Gloria! Mert ő ültette az emberi szívekbe az Isten utáni vágyakozást, ő az, aki meghallgatja az embereket, velük van mindennapos küzdelmeikben. Kirendelte azokat a személyeket, akik elvégezhetik a munkát, s neki köszönhetően a szükséges anyagiakra is szert tettek. A gyülekezet tagjai hiszik és vallják ezentúl is: ahogy eddig kísérte Isten gondviselése a patóháziakat, ugyanúgy teszi az elkövetkezendőkben is, ezért bizalommal s imádságos lelkülettel tekintenek az előttük álló esztendőkre is” — mutatott rá Máthé Róbert patóházi lelkipásztor, a Szatmári Református Egyházmegye lelkészértekezleti elnöke.

Karikás Enikől