A Partiumi Magyar Napok szervezői és a Harag György Társulat idén igen izgalmas előadásokkal készült a Partiumi Színházi Estékre.
Az elmúlt évek során a közönség megszokhatta, hogy a Partiumi Magyar Napok a minőségi szórakozás ideje, így az egyhetes rendezvény palettáján idén is kiemelt helyet foglalnak el a nívós színházi produkciók.
Augusztus 20-án a Maros Művészegyüttes lép fel az Északi Színházban, a Ha te tudnád, amit én… című előadásukban pedig Maros megye, valamint az erdélyi vidékek legszebb táncaiból válogatták össze a legjobbakat. Az érdeklődők ízelítőt kapnak a küküllőmenti, kalotaszegi, keszűi, valamint palatkai autentikus táncokból, Kásler Magda pedig széki és ördöngösfüzesi népdalokat énekel, és a Maros Művészegyüttes zenekara kíséri majd.
Az udvarhelyi Tomcsa Sándor Színház augusztus 21-én Lars von Trier A főfőnök című vígjátékával érkezik a Partiumi Magyar Napokra. Az Anger Zsolt által rendezett A főfőnök egy új keletű szöveg, amely egy évek óta láthatatlan, avagy nem létező főnökkel működő cég abszurd történetét meséli el.
A cselekmény szerint egy jól menő dán kisvállalat vezetője, Ravn el szeretné adni a cégét a régi kollégái tudta nélkül, mintegy kisemmizve őket. A vevő, egy izlandi üzletember azonban kizárólag a cég első számú emberével hajlandó tárgyalni, aki viszont kitalált személy: Ravn találta ki az évek során azért, hogy a kellemetlen döntéseiért ne haragudjanak meg rá a kollégái. A „főfőnök” így eddig kizárólag e-mailben kommunikált a kollégákkal, de az eladás miatt egy élő személyre van szükség, ezért Ravn felbérel egy állástalan színészt, Kristoffert, hogy a tranzakció idejére játssza el az amerikai főfőnök szerepét. A bonyodalom akkor tetőzik, amikor Kristoffer annyira beleéli magát a szerepbe, hogy jó főnökhöz méltóan kezd el viselkedni a kollégákkal.
Augusztus 22-én a Magyar Állami Opera a Figaro 2.0 – Gördülő opera című vígoperájával lép fel az Északi Színházban. Mozart Figaro házassága című operájának „gördülős” változata indult útnak Hábetler András operaénekes és rendező tálalásában. Az előadás érdekessége, hogy a mába transzportált vígoperát Köteles Géza modern hangszerelésében egy 12 személyes, különleges összeállítású zenekar kíséri.
„Ami a könnyűzenében John Lennon és Paul McCartney, a musicalben Lloyd Webber és Tim Rice, az az operában Mozart és Lorenzo da Ponte. A tökéletes szerzőpáros. Kettejük találkozásának eredménye a zseniális Figaro. Ennek szereplői nem legyőzhetetlen hősök vagy félistenek, hanem a gróf, a grófné, a szobalány, az inas, a kertész… Katartikus élmény, ha egy műalkotásban magunkra ismerünk — a produkció megmutatja, hogy ez operaszínpadon is lehetséges” — áll az előadás kedvcsinálójában.
Ugyancsak egy különleges, az Abszurdia című előadással érkezik Szatmárnémetibe augusztus 23-án a Szegedi Kortárs Balett. A társulat mára összetéveszthetetlen művészi arcéllel rendelkezik, jellemző vonásai közül kiemelendő az előadói stílus sokféle hatáselemből összeálló egyedisége, magas technikai tudású táncművészek interpretálásában. Az előadások meghatározó jellemzője a színpad törvényeinek tisztelete, a szó valódi értelmében értett — a látvány erejét, hatását fokozó — teátrális eszközök használata.
A darab egy elképzelt európai meseország, Abszurdia lakóinak sajátos viszonyaiba enged belátást. Polgárai, az abszurdok a legegyszerűbb, hétköznapi dolgokban is nehézséget, bosszúságot találnak, így bár minden vágyuk a boldogság megtalálása, ez lehetetlen küldetésnek tűnik számukra. A mese szereplői egy társadalom egyszerű polgárai, akiknek vágyaikban minden könnyű és egyértelmű, de a valóságuk csupa csalódás, bonyolult gátlás és elfojtás. Táncban elmesélt történeteik a hatalomról, lerombolt vágyakról, széthúzásról, kisszerűségről és sok másról szólnak, amit mi olyan jól ismerünk. A darab ironikus hangvétellel, groteszk humorral és naiv lírával reflektál a körülöttünk zajló élethelyzetekre, társadalmi problémákra.
A Partiumi Színházi Estéket a Békéscsabai Jókai Színház zárja majd augusztus 24-én Tamási Áron Ősvigasztalás című drámájával.
„A darab az életbe vetett hitről, az újrakezdés lehetőségéről szól. A műben benne szunnyadozik a túlélés ígérete: a megmaradás záloga nem a kesergés, hanem az akarás, útja az összetartozás. Alaptémája: az ősi hagyományok elvetésével megszűnik az ember és természet harmonikus kapcsolata, helyét a káosz és az erkölcsi szennyezettség foglalja el. Tamási nem megelőzte a korát, hanem egyszerűen más, modernebb drámát írt, mint amilyenhez a húszas évek magyar irodalma, illetve színházi közönsége szokott, vagy amilyent elvárt. Az Ősvigasztalás — bár szerzői utasítás szerint „történik Székelyföldön a XIX. században, sőt bé is vezeti ide a XX. századot” — cselekménye mégis időtlen. A darab az ősi pogány kultikus szertartások hangulatát idézi meg. A drámai szituációt Csorja Ambrus szokatlan végakarata teremti meg. Öccse, kérésére ősi áldozatot celebrál, és a havasi tisztáson máglyán égeti el a holttestét, hamvát összeszedi egy fazékba, és abba saját vérét is belekeveri. Amikor erre fény derül, Csorja Ádám gyilkosság vádjával törvény elé kerül, s bár a tanúk vallomása alapján kiderül az ártatlansága, „a törvényes szokások és formák megszegéséért” tíz hónapi elzárásra ítélik” — írja az előadás szinopszisa.
Az előadásokra jegyek elővételben a biletmaster.ro jegyértékesítő oldalon vásárolhatók, valamint a rendezvény ideje alatt a színház jegypénztárában is.