Háromnapos munkalátogatáson vett részt a hollandiai Hágában Kereskényi Gábor parlamenti képviselő, a Képviselőház oktatási-, ifjúsági- és sportbizottságának tagja. A romániai parlamenti küldöttséget a szatmári képviselőn kívül Angel Tîlvăr, az európai ügyek bizottságának elnöke, Sorin Iacoban, az oktatási-, ifjúsági- és sportbizottság alelnöke és Florin Pâslaru, a művelődési és média bizottság titkára alkották, a találkozók megszervezését pedig Irina Comaroschi, Románia hágai nagykövete biztosította.

A képviselőtől megtudtuk, hogy a hollandiai találkozó két fő téma köré csoportosult: az oktatási rendszerek működése és az emberkereskedelem elleni küzdelem. Az oktatás terén a küldöttség tagjai megbeszélést folytattak a holland képviselőház oktatási, kulturális és média bizottsága tagjaival, valamint a tanügyminisztérium képviselőivel. „A két tanügyi rendszer között sajnos óriási különbségek vannak. A holland rendszert egy nagyfokú kiszámíthatóság jellemzi, mely biztonságérzetet ad szülőknek és diákoknak egyaránt. Ott ugyanis a tanintézmények vezetőségét nem évente nevezik ki, hanem határozatlan időre kapnak megbízást” — ecsetelte Kereskényi. Hozzátette, a kormányzat hozzájárulása is sokkal erőteljesebb a németalföldieknél, ahol minden személyi és anyagi költséget a minisztérium áll, az önkormányzat csupán az épületet kell biztosítsa. Általánosságban elmondható, hogy Hollandiában a jövő zálogaként tekintenek a diákokra, ezért nem a mennyiségi tudást próbálják beléjük erőltetni, hanem a diákok személyes adottságaira alapozva, egy minőségi és innovatív anyagot sajátíthatnak el. A rendszer szerves része ugyanakkor a pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülése, szakmai továbbképzési lehetőségei és ezek finanszírozása. Az egyetemi oktatásban részt vevő diákokat pedig havi 400 euróval és kedvezményes diákhitellel ösztönzi a holland kormányzat.

Az emberkereskedelem elleni küzdelem témakörében a romániai képviselőcsoport találkozott Corinne Dettmeijer-Vermeulen főraportőrrel és megbeszélést folytattak a holland igazságügyi minisztérium, valamint a szociális és munkaügyi minisztérium képviselőivel. „Az emberkereskedelem Európa-szerte egyre aggasztóbb méreteket ölt, ezért van szükség nagyfokú nemzetközi összefogásra nemcsak a jelenség leküzdése, hanem már a megelőzés terén is” — hangsúlyozta a képviselő. Az emberkereskedelem terén Hollandia az egyik célország, ahol az áldozatok közel 70 százaléka a szexiparba kerül, ugyanakkor jó részük az építőiparban és a mezőgazdaságban kénytelen dolgozni. Az emberkereskedelem hollandiai áldozatainak 13 százaléka román, 12 százalék pedig magyar állampolgár.