Lassan öt éve, hogy a Szatmár Megyei Törvényszék 1897-ben épült, monumentális épületegyüttesének felújítási és modernizálási munkálatai elkezdődtek — a felújítási projekt első lépéseit még 2004-ben tették meg — és az elsődleges tervek szerint 2013 tavaszára be is fejeződtek volna, ha a munkálatok elvégzéséhez szükséges tetemes összeget az előirányzottak alapján kapták volna meg az igazságügyi minisztériumtól, és ha menet közben nem derültek volna ki újabb és újabb rejtett hibái az épületnek.

Ezek kijavítása tovább emelte a kivitelezés összegét és tovább hosszabbította a munkavégzés időtartamát. 2014 elején még abban bízott mind a kivitelező, mind a törvényszék akkori elnöke, Rodica Grosoş-Maxim, hogy 2015 szeptemberére befejeződnek a munkálatok és az ország egyik legszebb igazságügyi intézménye teljes szépségében mutatja majd meg magát — a kivitelezőnek azonban nem sikerült tartania azt a határidőt sem. Az ígéretek szerint pár hónapon belül valóban elkészülnek a munkával. Nilda Preda Târnoveanu törvényszéki elnök az intézmény évértékelőjén jelentette be, hogy pár hónapon belül átadásra kerül a teljesen felújított és modern igazságügyi épület.

„Reméltük, hogy 2015 végére sikerül teljes egészében befejezni a felújítási és modernizálási munkálatokat, hiszen tavaly, a sok évnyi hercehurcát követően már nem voltak anyagi gondjaink, az igazságügyi minisztériumtól megkaptuk a szükséges összegeket, most azonban a kivitelező csúszott egy kicsit s bár a szerződés-hosszabbítás értelmében legkésőbb szeptember 30-ig kell elkészülnie, úgy tűnik, erre jóval hamarabb, már pár hónap múlva sor kerül” — fogalmazott a Szatmár Megyei Törvényszék elnöke, Nilda Preda Târnoveanu bíró. S hogy a munkálatok befejezésének — és ezzel együtt a Mihai Viteazul és Mileniului utca „felszabadításának” — a gépkocsivezetők, a közlekedők, vagy a bírók és a törvényszék dolgozói fognak-e jobban örvendeni, azt nem lehet tudni, de tény: mindenki (szinte az egész város) megszenvedte az 1897-ben épült igazságügyi intézmény felújításának elhúzódását. A munkálat körülbelül 12 évvel ezelőtt kezdődött, hiszen a projekt első lépéseit 2004-ben tették meg, az akkori törvényszéki elnök, Rodica Grosoş-Maxim bírónő vezetésével. „Szívügyem ez az épület, hiszen a munkálatok minden lépésénél jelen voltam, a megvalósíthatósági tanulmány előkészítésétől. Amikor elfogyott az igazságügyi minisztérium által kiutalt pénz (hiszen nekik sem volt sok), elindultam „koldulni”, tárgyaltam a cégekkel. A munkálatok 2011-ben kezdődtek s a tervek szerint 2013-ban fejeződtek volna be, az első évben meg is kaptuk az esedékes 2,5 millió lejt, a második évre előirányzott 19 millióból viszont csak 700 000-et, ekkor kezdődött el a projekt csúszása. A munkálatokat végző cégek nagyon szépen dolgoznak, tisztában vannak az épület értékével és vigyáznak is rá. Ráadásul — minden eddigi pénzhiány ellenére —, keményen dolgoztak és dolgoznak. Sokszor hitelbe! Ha más ritmusban kaptuk volna meg a finanszírozási összegeket, már régen kész lenne, de nagyon remélem, szeptemberre valóban befejeződnek a munkálatok és Románia egyik (ha nem a) legszebb igazságügyi intézménye teljes szépségében mutatja majd magát” — nyilatkozta szerkesztőségünknek 2014 októberében az akkor második törvényszéki elnöki mandátuma vége felé közeledő Grosoş-Maxim. Ám hiába volt bizakodó, és hiába érkeztek már „normális” ritmusban a finanszírozási összegek, a munkálatokat nem sikerült a tervezett határidőre, 2015 végére befejezniük. Tegyük hozzá: a finanszírozási összegek normális ritmusban való érkezéséhez egy „szinte-tragédia” kellett: 2013 nyarán épp tárgyalásra készültek az egyik tárgyalóteremben, amikor hatalmas robajjal beszakadt a plafon s a faldarabokkal együtt egy, a padláson dolgozó rab is a terembe zuhant. Az eset, mondhatni, országos vihart kavart s onnan kezdve már az igazságügyi minisztérium is megtett mindent annak érdekében, hogy a pénzösszegek az ütemterv szerint érkezzenek meg a kivitelezőkhöz.

Szabó Kinga Mária