A pápaválasztó bíborosok a konklávé napján a megválasztandó pápáért bemutatott misén vettek részt a Szent Péter-bazilikában, ahol a bíborosi testület dékánja, Giovanni Battista Re bíboros arról beszélt hogy az új pápának elő kell segítenie az egyházon belüli összetartást és egységet.

A 91 éves bíboros prédikációjában arról is beszélt társainak, hogy a konklávé a legmagasabb emberi és egyházi felelősséget jelenti, és az új pápa kiválasztásakor félre kell tenniük "minden személyes megfontolást", és "csakis az egyház és az emberiség javát" kell szem előtt tartaniuk.

Ő vezette két héttel ezelőtt Ferenc pápa gyászszertartását is a Szent Péter téren, ahonnan végső nyughelyére, a Santa Maria Maggiore-bazilikába kísérték az április 21-én, húsvéthétfőn elhunyt pápát.

Re a mise után ismertette a konklávé menetrendjét a pápaválasztásra jogosult és a Vatikánban tartózkodó 133 bíborossal.

„Mindenki kifelé” a Sixtus-kápolnából

A bíborosok 16.30-kor vonultak be együtt a Sixtus-kápolnába, amelynek ajtaját a konklávé megnyitását jelző „Extra omnes” (latinul: Mindenki kifelé) felszólítást követően a legfiatalabb pápaválasztó, Mykola Bychok melbourne-i püspök zárta le. Ezzel kezdetét vette a pápaválasztás folyamata, ahol a sikeres választáshoz szükséges kétharmados többséget legalább 89 voks jelenti majd.

A szertartás kezdetén minden bíboros kap legalább két-három szavazócédulát, majd egyenként járulnak az oltárhoz, ahol hangosan elmondják: „Tanúnak hívom az Úr Krisztust, aki ítélni fog felettem, hogy szavazatomat arra adtam, akit Isten akarata szerint megválasztandónak tartok.” Ezután a szavazócédulát az urnába helyezik.
Az összes szavazat összegyűjtése után az urnát többször megrázzák, majd megszámolják a cédulákat. Ha számuk megegyezik a választók számával, egyenként felolvassák és rögzítik a szavazatokat. Minden szavazócédulát fonalra fűznek, biztosítva ezzel a pontos nyilvántartást.
A szavazatok összeszámlálása után ellenőrzik az eredményt. Ha valaki elérte a kétharmados többséget, akkor megtörtént a pápaválasztás. Ellenkező esetben újabb fordulót tartanak. Mindkét esetben a szavazócédulákat megsemmisítik – hagyományosan elégetik.

A választás sikertelensége esetén szigorú protokoll lép életbe: naponta több szavazási fordulót tartanak; három eredménytelen nap után egy napra felfüggesztik a szavazást imádság, megbeszélés és elmélkedés céljából. Ha hét további forduló után sincs eredmény, újabb imádságos szünetet tartanak, Ezt követően még hét fordulót bonyolítanak le, Ha továbbra sincs eredmény, a bíborosok testülete abszolút többséggel dönthet a folytatás módjáról.
A teljes eljárást szigorú titoktartás övezi: a szavazócédulákkal együtt minden jegyzetet és feljegyzést megsemmisítenek. A konklávé végén a bíboros kamarás (camerlengo) összefoglaló jelentést készít, amelyet csak a pápa kifejezett engedélyével lehet felnyitni.

Fekete vagy fehér a füst — de mitől?

A füst az, ami jelzi a külvilágnak, hogy mi lett a szavazás végeredménye. A fekete füst azt jelenti, hogy még nincs meg a pápa, tovább kell szavazni. A fehér füst viszont azt jelenti, hogy megszületett a döntés, és hamarosan bemutatják az új pápát.

A fekete füstöt úgy állítják elő, hogy a szavazólapokat nedves szalmával és kátránnyal vagy más hasonló anyagokkal együtt égetik el. Ez a keverék biztosítja, hogy a füst sötét színű legyen, és egyértelműen jelezze a külvilágnak, hogy még nincs eredmény.

A fehér füstöt úgy érik el, hogy a szavazólapokat száraz szalmával és mésszel, vagy más fehérítő anyagokkal együtt égetik el. Ez a kombináció biztosítja, hogy a füst világos színű legyen, és mindenki számára egyértelművé tegye, hogy megválasztották az új pápát.

Senki ne befolyásolhassa a döntéshozókat.

A konklávét több mint 4000 rendőr biztosítja, a helyszínen van a polgári védelem több mint háromezer önkéntese és jelen van kétezer tűzoltó is. A konklávé idejére a Vatikán feletti légteret lezárják, a közeli metró- és vasútállomásokon megerősítik az ellenőrzéseket, a hatóságok pedig drónellenes rendszerrel és jelzavarókkal is blokkolják a kommunikációt a bíborosok és a külvilág között, amint belépnek a kápolnába. Nem mellesleg a pápaválasztó bíborosoktól minden technikai eszközt elvesznek, így sem a sajtóval, sem a hívekkel nem tudnak a választás idején kapcsolatot tartani. Az elzárás célja, hogy senki ne befolyásolhassa a döntéshozókat.
S bár vivatalosan senki nem befolyásolhatja a 133 pápaválasztó bíboros döntését, konszenzus van a szakértők között abban, hogy a kortárs pápák, II. János Pál, XVI. Benedek és Ferenc munkássága sok szempontból meghatározó lesz a mostani döntésre. 

Szent Márta-ház

A Vatikán falai mögött a pápaválasztó bíborosok biztonsági felügyeletét már a pápai állam biztonsági emberei és a Svájci Gárdisták látják el.

A pápaválasztó bíborosok szállása a konklávé ideje alatt a vatikáni Szent Márta-házban lesz, szobáikat sorsolással jelölik ki. Aki nem fér be a szálláshelyre, a Vatikán más épületeiben kap szobát.

A konklávé első feladatai között szerepel a szavazat-ellenőrzők és jegyzőkönyvvezetők kisorsolása: a Vatikán felvételeket adott ki arról a 133, egyenként megszámozott gömbről, amelyek mindegyike egy-egy bíboros nevéhez párosul. Ezek sorsolásával választják ki a szavazást felügyelő testület tagjait.

Erdő Péter is szavaz

Nyilvánosságra került a bíborosok szavazási sorrendje is: az első Pietro Parolin lesz. Erdő Péter tizedikként adja le voksát a különböző fordulókon. Németh László, a belgrádi főegyházmegye metropolita érseke, akit tavaly decemberben neveztek ki bíborossá, a sorban százegyedikként voksol.

Európát 54, Ázsiát 21, Afrikát 17, Közép- és Dél-Amerikát 21, Észak-Amerikát 21, Óceániát négy bíboros képviseli.

A legutóbbi 10 konklávé átlagos hossza alig több mint három nap volt, és egyik sem tartott öt napnál tovább.
A legutóbbi pápaválasztási folyamat 2013-ban mindössze két nap alatt sikerrel ért véget: Jorge Mario Bergoglio bíborosként lépett be a Sixtus-kápolnába, és Ferenc pápaként lépett ki onnan. 

Hírszerkesztő

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON! 

(Nyitókép: Vatican News/Facebook)