Szombaton az óvári református templomban vette kezdetét a település falunapi rendezvénye, majd a szórakoztató szabadtéri programok következtek az Epreskertben. A rendezvény célja, hogy megerősödjön a közösségi összefogás és a magyar identitás.

Az istentiszteleten Igaz Árpád református lelkipásztor a Jézus életére legjellemzőbb tevékenységet taglalta, amikor „…városokon és falvakon megy vala által, tanítva…” Jeruzsálemben megkérdezték tőle: „Uram, avagy kevesen vannak-é a kik idvezülnek?” Jézus ezt válaszolta: „Igyekezzetek bemenni a szoros kapun: mert sokan, mondom néktek, igyekeznek bemenni és nem mehetnek.” Jézus tanításaiból kitűnik, hogy azok nem e világból valók. Folyton arra irányította a figyelmet, hogy tanítványai és minden ember térjen rá az ő útjára, ami az örök élethez vezet. A földi tudomány folyamatosan hatalmasodik, már-már átfoghatatlan az ember számára, de a földi tudomány más célokhoz vezet, mint a jézusi tanítások. Jézus azért szenvedett és halt meg, hogy minden ember számára lehetőséget teremtsen az örök élet megszerzésére. Emberi gondolkodásban nem látszik az eredmény, egyre kevesebben vannak azok, akik célul tűzték ki maguk számára az üdvösség megszerzését. Az üdvösség kapuja Jézus, vele kell keresni a kapcsolatot, meg kell ismerni az ő tanításait, mert csak úgy lehet átmenni a keskeny kapun. Ez kell legyen ma is minden ember célja és küldetése, emlékeztetett az igehirdető.

Ebben az évben az óvári Tivadar Renáta, aki történelem szakon végzett egyetemet, tartott előadást Óvári múltjáról és jelenéről, az óvári zsinatról, az egyházi és a világi élet alakulásáról. Előadása azért volt érdekes mindenki számára, mert nem adatokat és eseményeket sorolt fel, hanem egy kutatói munka során szerzett ismereteit felhasználva elemezte a település életének alakulását. Óvári volt mezőváros, aminek volt vára és piaca. A XV–XVI. században a településen tartottak megyei gyűléseket. A települést Mátyás király adományozta Szapolyai Jánosnak, később pedig Báthori Anna, Báthori György feleségének a birtokába került. A Báthory család egy része református, a másik része katolikus volt. Az előadó kitért az óvári zsinatra, valamint az óvári templomok történetére. Az első templom a Szamoshoz közel volt, 1554-ben még a régi templomban tartották a zsinatot. Tivadar Renáta azzal zárta előadását, hogy Tordai Demeter elkezdett valamit Óváriban, a továbbiakban pedig voltak eredményes és eredménytelen időszakok, s a ma élők feladata az, hogy élhetővé tegyék ezt a települést, fellendítsék az egyházi, kulturális és tudományos életet.

A templomkertben elhelyezett Tordai Demeter-szobornál Szénás Barnabás, az Óvári Általános Iskola igazgatója mondott beszédet. Tivadar Renáta gondolatait folytatva megpróbált elgondolkodni, másokat is elgondolkodtatni arról, hogy milyen lehetett Óváriban élni, amikor még a béke szigete volt. Akkor szerettek ezen a településen élni az emberek. Azok a közösségek, amelyeknek tagjai nem szeretnek dolgozni, alkotni, élni, pusztulásra vannak ítélve, figyelmeztetett az igazgató. Napjainkban úgy tűnik, hogy egyre kevesebben vesznek részt a kulturális, egyházi és hagyományőrző tevékenységeken. Szépeket gondolunk, szépeket tervezünk, de az elvetett magnak valahogy nincs meg az elvárt gyümölcse. A reformáció a változásokról szólt. Ma is át kellene gondolni, mi az, ami rosszul működik, mi az, amin változtatni kell. Változtatni kell a hozzáálláson és a mentalitáson. El kell jutni oda, hogy az emberek számára fontos legyen a lelki táplálék.

Az előadást követően a résztvevők megkoszorúzták Tordai Demeter szobrát.

A rendezvény a mazsorettek felvonulásával folytatódott, a református templomtól az Epreskertig vonultak, ahol délután elkezdődtek a szórakoztató programok. Itt színpadra léptek az óvári óvodások, iskolások, és a helyi fiatalok is hagyományőrző műsort adtak elő; ez is azt bizonyítja, hogy a gyerekek és fiatalok körében van igény a népdalra, néptáncra és a helyi értékek ápolására. Később meghívott előadók szórakoztatták a közönséget, s éjfélkor tűzijáték zárta a falunapot.

Elek György