Egyre közeleg az az idő, amikor a szatmárnémeti adóhivatal ötszáz százalékos adótöbbletet fog kiróni azokra a régi központi műemléképületekre, amelyeknek a homlokzata nincsen rendbe téve. Ennek okairól Maskulik Csaba városmenedzser tájékoztatott.

Nem új keletű dolog, hogy adótöbblettel próbálja meg a szatmárnémeti városvezetés kikényszeríteni, hogy a tulajdonosaik tegyék rendbe a régi központi épületeket; évek óta szó van róla, több ízben cikkezett már erről a sajtó, sokan most, egy novemberi határidő miatt kezdtek el kapkodni. Arra próbáltuk megkeresni a választ, hogy tényleg jó megoldás-e az emberek zsebében kotorászva megoldani ezt a kérdést, ami ugyebár nem csak az épületek tulajdonosainak az érdeke, hanem mindenkié; hogy lett volna-e valamilyen jobb megoldás a túladóztatásnál.

Kispénzűek és tehetősek

A legáltalánosabb kérdések ebben a témában: miért kell büntetnie a polgármesteri hivatalnak a tulajdonosokat, és miért nem segíti őket, miért nem pályáz meg a város műemlék-felújításra is uniós támogatást, mint ahogy tömbházszigetelésre tette, miért nem adókedvezményt ad azoknak, akik felújítják az épületüket, vagy miért nem kedvezményes hitelt? Megoszlanak a civil vélemények azzal kapcsolatban, hogy kényszeríthetők-e a régi központi épületek tulajdonosai, hogy költsenek az épületnek legalább a homlokzatára, illetve hogy attól, hogy megbüntetik őket, még nem lesz rá pénzük, hogy felújítsák az épületet. És ahogy az igaz, hogy nagyon sok kispénzű nyugdíjas és szegény ember lakik a régi egykori bérházakban, de az is igaz, hogy nagyon sok a tehetős is a központi lakók között, tehát nem minden esetben az anyagiak hiányán múlik a rendbetétel. Ráadásul akinek a fejére esik egy cserép, tégla vagy vakolatdarab, azt nem vigasztalja, hogy azért tört be a feje, mert az ott lakóknak nincs pénzük.

Tény a belvárosi lakások ügyében, hogy szinte nincs is olyan társasház, amelyikben nem laknak, rengeteg olyan van, amelyiket befektetés gyanánt vett meg jelenlegi tulajdonosa, akit nem érnek el az ott lakók, vagy ha el is érik, nem szándékozik rá pénzt költeni, mert akkor nem jönnének ki a számításai, esetleg nem tartja valósnak azt, hogy akinek van valamije, arra költenie is kell.

A városházi álláspontok

Minden ilyen körülményről tudomásuk van, nyilatkozta az ügyben Maskulik Csaba szatmárnémeti városmenedzser, és mindezen információk birtokában hozták meg azt a döntést, hogy valamilyen formában ki kell ugrasztani a nyulat a bokorból, mert nemcsak esztétikai, hanem balesetbiztonsági ügy is az omladozó homlokzatok ügye. Nincs olyan európai uniós támogatási csomag, amelyikre önkormányzat és lakók közösen pályázhatnának, a tömbházszigetelés és energiahatékonyság környezetvédelmi témakör, ebbe a keretbe a műemléképület-felújítás nem illeszthető bele. Ha egy társasházban van lakóközösség, aminek a megalakításához mellesleg nincs szükség az összes tulajdonos aláírására, akkor kikényszeríthető, hogy az összes ott lakó hozzájáruljon a közös költségekhez; az nem kifogás, hogy valaki nem használja a tulajdonában lévő lakást. Maskulik szerint foglalkoztak azzal a lehetőséggel is, hogy kapjanak adókedvezményt azok a tulajdonosok, akik rendbe teszik az épület homlokzatát, azonban ezt a lehetőséget elvetették, mert passzivitás lett volna az eredménye. Nagyon sok tulajdonos mondta volna, hogy jól van az adó azon a szinten, amelyiken van, neki nem kell a kedvezmény, úgyhogy emiatt az épületek nagy többsége maradt volna abban az állapotban, amelyikben volt. Az önkormányzati kedvezményes vagy éppen a kamatmentes kölcsön ügye is kényes kérdés, tért ki erre a lehetőségre is Maskulik, mert az önkormányzat csak úgy adhatja ki a kezéből a közpénzt, ha százszázalékosan meg van róla győződve, hogy vissza is kapja azt. Van lehetőség erre, de a hitelfolyósítás részleteit a kormány egyik közgazdásza sem volt képes konkrétan leszögezni, így ha valamibe belekötne a közhivatalok pénzügyeit ellenőrző számvevőszék, vagy másképp értelmezné, mint a polgármesteri hivatal, abból komoly bajai lehetnek a folyósítónak és a kedvezményezettnek egyaránt. Ezért maradtak végül abban, hogy megemelik azoknak az épületeknek az adóját, amelyek nincsenek rendbe téve, és kellett találniuk egy szintet, amelyiknél érdemes elgondolkodni, hogy melyik éri meg jobban: folyamatosan több adót befizetni, vagy az ingatlanra költeni — zárta magyarázatát Maskulik.

 Mindegy, ki a tulaj

A novemberi határidő pedig, ami már évek óta nyilvános, és amelyikről az érintett épületekben lakók értesítést kaptak, nem a munkálatok befejezésének határideje, hanem novemberig legalább neki kell kezdeni a tatarozási folyamatnak, el kell indítani — ha egyebet nem is — a papírozást. A szabály minden régi központi épületre érvényes, függetlenül attól, hogy magán- vagy jogi személy a tulajdonosa, magyar vagy román állampolgár, kék a ház tetején a cserép vagy más színű.

Princz Csaba