Ötödik születésnapját ünnepelte a Bonus Pastor szatmári fiókja hétfőn Szatmárnémetiben, a Zöld Ház konferenciatermében. Az eseményen szenvedélybetegek és meghívottak vettek részt.

A hétfői találkozón olyan volt szenvedélybetegek vettek részt, akik már megszabadultak betegségüktől, és olyan személyek is, akik még küzdenek a szabadulásért. Megjelentek hozzátartozók, pszichológusok és más meghívottak is. Dr. Puskás Csaba, a szatmári támogató csoport vezetője ismertette a szervezet eddigi tevékenységét. „Nagyon sokan részt vettek az elmúlt évben a találkozókon, s a tapasztalat azt bizonyítja, hogy van értelme ennek a tevékenységnek, szükség van arra, ami ott zajlik, hiszen sok embernek adták vissza a reményt, sok családnak adták vissza a szeretteit, sok gyereket mentettek meg egy-egy háborgó szülőtől, sok család menekült meg a széthullástól — ez a Bonus Pastor érdeme, ami több, mint egy alapítvány, mindannyiunk pásztora, aki a mi lelkünket is pásztorolni szeretné” — fogalmazott dr. Puskás Csaba.

A résztvevők szabad beszélgetésen számoltak be arról, hogy honnan indultak és hova érkeztek. Nagyon sokan olyan lelki mélységeket és magasságokat jártak be, és spirituális szempontból olyan döbbenetes távolságokat hidaltak át, ami sokszor hihetetlennek tűnik, de mégis valóság, mert megtalálták a kiutat, a jelenlegi életükben észlelhető, hogy eljutottak a testi és szellemi megszabaduláshoz.

Az elhangzottakból kiderült, hogy a szenvedélybetegség az, ha valaki odaadja magát, idejét, anyagi javait, erőforrásait szenteli valaminek/valakinek, szenvedélyesen, fenntartás nélkül. Minden függőség szokás, és ettől a szokástól nem könnyű szabadulni. Napjainkban a legjobban terjedő és nagy károkat okozó szenvedélybetegség az internetfüggőség. Nem könnyű megszabadulni a függőségektől. Feldmár András pszichológus szerint olyan társaságra, társadalomra van szükségünk, amelyben kinyílnak az emberi lehetőségek a kapcsolatok szívmelengető izgalma, a barátság és a szeretet értéke iránt.

A hétfői találkozón bemutatkozott az Új Remény Egyesület is, amely 2010-ben jött létre, és a szenvedélybetegek problémáival foglalkozik. Szó esett a megelőzés fontosságáról. Sokat beszélnek manapság a megelőzésről, de nem igazán történnek eredményes lépések. A megelőzés ugyanis a családban kell történjen, jó szülői példára. A résztvevők közül alkoholfüggő férfiak és nők meséltek történeteikről. Ők három csoportra oszthatók. Az egyik csoportba azok tartoznak, akik megszabadultak ugyan a függőségtől, de mindent elveszítettek (anyagi hátteret, családot). A másik csoportba azok tartoznak, akik a feleség hosszas küzdelmével, kitartásával, ragaszkodásával szabadultak meg a függőségtől, számukra teljes a siker. A harmadik csoportba pedig azok sorolhatók, akik még mindig küzdenek a szabadulásért. Az egyik résztvevő elgondolkodtató kijelentést tett: függőségtől csak egy másik függőséggel lehet szabadulni. A legtöbben Istent nevezték meg a másik függőségként. A találkozó közös vacsorával ért véget.

Elek György