Szakértő szerint komoly veszély fenyegeti az épületet, ám hogy mennyire komoly, azt Szatmáron nem lehetett kideríteni, az Állami Építkezési Felügyelet bukaresti szóvivőjéhez irányítottak.

Kicsit csodálkozva szemlélem a 14 Mai tér tömbházát — sehol nem mutatja legkisebb jelét sem, hogy az összeomlás veszélye fenyegetné. Megkerülöm az épületet, arra gondolván, hátha ott „láthatóbb” jelekre bukkanok. A pár évvel ezelőtti hőszigetelésnek köszönhetően a kétemeletes épület külleme jelentősen tetszetősebb a negyedbeli tömbházakénál, a legtöbb ablakban muskátlik virítanak. A lépcsőház előtt egy férfi cigarettázik s kérdezi segítőkészen: mit keresek. Mondom: azt a tömbházat, amely összeomlani készül. Felkacagva mutat az épületre: „Ez az. De nemigen akar ez összeomlani. Én itt nőttem fel, a szüleim jelenleg is itt laknak. Gondolja, hogy hagynám, ha valóban olyan nagy lenne a baj?! Négy vagy öt éve hőszigetelték a blokkot, nem volt sehol semmi hiba, vagy három éve az utcai kanalizálást is megcsinálták, a víz sem szivárog most már az épület alá. Persze a híresztelések másképp szólnak, de az egész a bárosoknak köszönhető, ők hozták a szakembereket, miattuk van az egész cirkusz” — mondja.

Az egész cirkusz … ami inkább kanosszajáráshoz hasonlít. Adva van egy tömbház, amelyet közvetlenül az 1970-es árvíz után építettek a még nem teljesen kiszáradt és visszahelyezkedett talajra, hogy tetőt biztosítsanak azok számára, akiknek mindenüket elsodorta az ár. Az akkori gyors építkezés hátulütői, az épület tartószerkezetének hibái most, bő négy évtized távlatából lettek nyilvánvalóak — megrepedt a földszinten lévő kávézó egyik oszlopa, pontosabban egy helyen megpattant a gipszkaron és a vakolat. A fölötte két emeleten lévő lakások falaival nincs semmi gond. A bárt üzemeltetők szakembert hoztak, aki felmérte az épület állapotát, és úgy látta: a tartóoszlopok azonnali megerősítésére van szükség s ennek érdekében építkezési engedélyt igényeltek az elvégzendő munkákra és annak terveit is elkészítették. Ezt az engedélyt május 19-én meg is kapták, majd egy újabb épület-ellenőrzésre került sor — melynek eredménye igencsak felbolydította a lakókat, ugyanis közölték velük, hogy a következő napig evakuálniuk kell az épületet, a veszélyeztetett részeket és a sérült szerkezeti elemeket azonnal, ideiglenesen ki kell támasztani, a területet pedig körbe kell keríteni. A hatóság azonban csak közölte az óvintézkedést, gyakorlatba már nem ültette azt. Közben pedig „házon belül” is vita támadt: a lakók egy része kétkedéssel fogadta a szakvéleményt (az évek során amolyan kutya-macska barátság alakult ki a „bárosok” és a lakók között), sokallták a szakértőnek fizetendő díjat, többen pedig nem is járultak hozzá az összeghez — s mivel nem fizetett ki mindent, a lakóközösség nem is kapta meg az elkészített szerkezetfelújítási terveket. Közben az Állami Építkezési Felügyelet illetékese és a polgármesteri hivatal építkezési felügyeletének illetékesei június 8-án újabb ellenőrzést végeztek, majd azt követően hivatalosan is értesítették a prefektúrát a helyzetről és az épület összeomlással fenyegető állapotáról. Próbáltunk utánajárni: valójában mekkora az összeomlás veszélye, de a polgármesteri hivatal szakosztályán az intézmény sajtószóvivőjéhez irányítottak, az Állami Építkezési Felügyelet helyi illetékese pedig röviden csak annyit mondott megkeresésünkre: a szakértői vélemény szerint nem biztonságos az épület, vasszerkezete bármikor „felmondhatja a szolgálatot”, majd ő is az intézmény központi (azaz bukaresti) sajtószóvivőjéhez irányított részletesebb válaszért…

Közben a lakóközösség tagjai is egyezségre jutottak s úgy tűnik, hamarosan licitre bocsátják a tartószerkezeti munkálatok elvégzését és a lakóknak sem kell kiköltözniük otthonaikból.

Szabó Kinga Mária