A tavasz érkezése a természetben fellelhető káprázatos változásokban könnyen felismerhető. Ilyenkor azonban nemcsak a természet, hanem mi, emberek is megújulunk. Nyitunk a világ felé, erőre kapunk, és megújult erővel ismét nekilátunk környezetünk rendezésének. 1848-ban sem történt másként. Párizsból elindult egy hullám, amely egész Európa gondolatiságát felvirágoztatta. Olyan szellemiség terjedt el, amely a szabadságot, a hazaszeretetet, az összetartozást és az egyenlőséget hirdette. Felkeltette a nemzeti érzés, az önrendelkezés kimagasló eszméjének az igényét.

Magyarországon is gyökeres változások következtek be, amikor a szabadság gondolata feléledt a magyar emberekben. Az akkori küzdelmek ma is egyfajta példaként szolgálnak. Az elégedetlenség, a széthúzás idején a szabadság lelkesítő gondolata képes volt egyesíteni a nemzetet, bennünket, magyarokat.

Történelmünk egyik legszebb és legkiemelkedőbb fejezete az 1848-as forradalom és szabadságharc. A polgári átalakulás, az össznemzet iránti vágy és az érte folytatott hősies küzdelem a mai napig példa mindannyiunk számára.

Erőt ad, eleven erőt. E nagyszerű forradalmunk és szabadságharcunk emlékéből tudunk erőt és hitet meríteni. Hittel és megújult erővel mi, magyarok csodákra vagyunk képesek. Élni az igazi, a valós értékek mentén. Láthattuk, hogy 1848-ban milyen változtatásokra volt képes az ember. Képes akkor, ha összefog, és közösen munkálkodik a jövőn.

Tudjuk, hogy felelősséggel tartozunk elődeinknek. Örökségül kaptuk a szabadságot, amely számunkra természetesnek tűnik. Hőseink emlékének, önmagunknak és a jövő nemzedékének azonban mi tartozunk. Tartozunk azzal, hogy élni merjünk az adott lehetőségeinkkel, és okosan éljünk azokkal.

Március 15-e egyik legfontosabb üzenete az, hogy hazánk és a nemzetünk érdekében összefogva, együttes erővel, egymást segítve haladjunk előre.

1848 olyan örökséget hagyott ránk, melyet ápolni kötelességünk.

Becsületbeli kötelességünk. Minden időben. Napjainkban is.

Nemzeti öntudatunk egyik alapvető pilléreként szolgál ez a dátum.

1848-ban új Magyarország született. A nemesség, a polgárság, a parasztság, az egész társadalom közös összefogásával, érdekegyeztető politikájával lefektették a polgári Magyarország alapjait. Az országgyűlésben az április 11-én meghozott törvények értelmében egy csapásra Európa legkorszerűbb polgári demokráciáját hozták létre. Az újra megerősödő elnyomó hatalom vazallusai azonban el akarták perelni az országtól ezeket a jogokat. A nemzet fegyvert fogott. Nemcsak a magyar, de az európai történelemben is példátlan összefogás valósult meg. Egyedülálló.

Ma lenne akaratunk, erőnk, bátorságunk? Pedig a túlerő akkor sem volt csekélyebb.

1848. március 15-e. E dátum hallatán bizakodással telik meg a szívünk. Felemelő érzés.

Újra és újra, ma is tisztelettel emlékezünk, és kegyelettel gondolunk a hőseinkre. Legyen áldott az emlékük!

Piricsi Arthur, Sárközújlak polgármestere