Hároméves program keretében ötezer szatmárnémeti gyermek fejlettségi szintjét vizsgálják meg, szükség esetén terápiákkal zárkóztatnak fel, és előzik így meg a későbbi gondokat a szakemberek.

A Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal kezdeményezésére ettől az évtől hároméves futamidővel folytatják és több gyerekre terjesztik ki azt a programot, amit a Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Egyesülete a hozzá tartozó Boldog Scheffler János Központ szakembereivel végzett az elmúlt, 2013/2014-es tanévben — a polgármesteri hivatal anyagi támogatásával. Akkor 24 óvoda 53 csoportjából 991 gyermek fejlettségét tekintették át az erre előzetesen felkészített óvónők, tünetlisták alapján, 159 gyereket javasolva több részletet figyelembe vevő szűrésre. Ezt már szakemberek végezték, döntő százalékban azt tapasztalva, hogy valóban megkésett fejlődésről van szó, és el is végezték az érintett gyerekekkel a felzárkóztató terápiákat. Sokan már fél év múlva elhagyhatták a foglalkozásokat. Az eredmények és tapasztalatok megmutatták az úttörő program fontosságát, ezt felismerve döntött úgy a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, hogy kezdeményezi a projekt folytatását. Az új projektben a partnerek: a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal — a partnerséget a Szatmárnémeti Városi Tanács hagyta jóvá a 255/2014-es határozata alapján —, a Boldog Scheffler János Központ, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség és a Szatmár Megyei Oktatásfelügyeleti Forrásközpont. Ettől az évtől pedig minden eddiginél több, ötezer gyerek bevonásával folytatják a projektet — jelentette be dr. Tallián Krisztián gyermekpszichiáter. De nem csak a gyerekek számát tekintve átfogóbb ez a projekt, mint az előző volt. Hároméves intervallumot felölelő ideje lehetőséget ad arra, hogy ne csak a szűrésre és a terápiákra összpontosítsanak, de legyen egy utánkövetési periódus is. Az idén felmért gyerekeket a következő években újra és újra felmérik, attól függetlenül, hogy szüksége volt-e az illető gyereknek speciális fejlesztésre, vagy sem. Így fontos információkhoz juthatnak a terápiák hasznosságáról, különösen összehasonlítva a terápiákra járt gyerekek fejlettségét azokéval, akiket szüleik elmulasztanak elvinni szakemberhez — hiszen tavaly is a javasolt gyerekek kevesebb mint fele vett igénybe fejlesztést.

Tizenegyezer vizsgálat

A már most futó új projektben az óvónők szeptemberben felkészítő konferencián vettek részt, az elmúlt hónapokban elvégezték a nagycsoportos óvodás gyerekek felmérését és megkezdődött a szakfelmérés is, ezzel párhuzamosan pedig — többnyire megelőző jelleggel — megindultak a terápiák. A kiscsoportos gyerekeket február és április között szűrik majd, így az ő terápiáik csak ezt követően indulhatnak. A kicsiket azért szűrik később, hogy álljon rendelkezésükre fél év, megszokni az új környezetet, az óvodát. Azért ezt a két célcsoportot választották az első évre, mert két különböző, jellemző problémacsoport állhat fenn esetükben. A kicsiknél a kommunikációs zavarok, beszédkésés, viselkedésproblémák, az adaptációs zavarok mutatkozhatnak meg — és egész kicsi korban ezeket kell megoldani, hogy az óvodai beilleszkedés megvalósuljon —, a nagyoknál pedig fel kell készülni az iskolára, ezért az iskolai beilleszkedéshez szükséges funkciókat nézik. A nagycsoportosok általában ötévesek, és van még legalább egy évük arra, hogy felkészítsék őket az iskolakezdésre, hogy lehetőleg akkor már iskolaérettek legyenek. A felmérések — összesen 11 ezer eseti vizsgálat —, a pedagógusok képzéséhez hasonlóan, a három év során rendszeresek lesznek. A menetet tekintve, a 2014/2015-ös tanévben ezer gyereket mérnek fel, kis- és nagycsoportosokat. Az azt követő tanévben újraellenőrzik őket — már középcsoportosok és iskolai felkészítős korúak lesznek —, köztük pedig azokat is, akik közben terápiás kezelést kaptak. De ugyanígy megvizsgálják az új kis- és nagycsoportosokat, a fentiekkel együtt összesen négyezer gyereket. A 2016/2017-es tanévben ötezer gyerek kerül felmérésre, az új kiscsoportosokkal, a közép- és nagycsoportosokkal, az iskolai felkészítőbe járókkal és az első osztályosokkal. Az újraellenőrzésekkel a projekt már kilép az óvodák termeiből és belép az iskolákba is. A következő években ezért nem csak óvónőket, hanem tanítónőket is képeznek majd. Mindezek mellett pedig folyamatosan tartják a kapcsolatot a szülőkkel, igyekeznek oda hatni, hogy mindenki felismerje a kezelés fontosságát, hogy tudatosuljon a pozitív üzenet: nem kell megijedni, van megoldás!